2024. március 29., péntek

Keresztügyben Aracson

Az egyház és a civil szervezetek kérik a keresztek és kopjafák visszaállítását

Amint arról már lapunkban több írásban is beszámoltunk, a restaurálás alatt álló aracsi pusztatemplom mellől a napokban eltávolították a Vajdasági Magyar Szövetség által 2004-ben felállított keresztet és haranglábat, illetve az Aracs ’95 Pusztatemplom Polgárok Társulása által 2002-ben állított faragott keresztet és a hét vezért jelképző hét kopjafákat. Az üggyel kapcsolatban különböző híresztelések keltek szárnyra, hogy milyen indíttatásból, és ki vagy kik voltak azok, akik leszerelte a talapzatról a vallási szimbólumokat. A történések érzékenyen érintik a vajdasági magyarságot, amelynek Aracsa az egyik legfontosabb kegyhelye.

Svetlana Bakić, Mellár József és Link Lajos pénteken a helyszínen tárgyalt a keresztek visszaállításáról

Svetlana Bakić, Mellár József és Link Lajos pénteken a helyszínen tárgyalt a keresztek visszaállításáról

Mint kiderült, a vallási szimbólumokat a műemlékvédők távolították el filmforgatás céljából, de erről nem tartották fontosnak tájékoztatni a közvéleményt, pedig az aracsi romtemplomhoz rendszeresen érkeznek hazai és magyarországi meg más külföldi látogatók és turistacsoportok. A helyzet nem „menthetetlen”, de a keresztek és kopjafák engedéllyel, a filmforgatás idejére történt eltávolítása nem jelenti azt, hogy azokat automatikusan vissza is fogják állítani. Annak idején engedély nélkül kerültek elhelyezésre a templomrom körül, a visszaállításukhoz állami engedélyre lesz szükség.

Ezekről a kérdésekről is tárgyaltak pénteken az aracsi pusztatemplomhoz látogatott Mellár József törökbecsei plébános és Link Lajos, az Aracs 95 Pusztatemplom Polgárok Társulásának alelnöke a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet igazgatóhelyettesével, Svetlana Bakićtyal. A restaurálást vezető szakember nem zárta ki a keresztek és kopjafák visszaállításának lehetőségét. Ehhez azonban az érdekelt civil szervezeteknek és a törökbecsei katolikus egyházközségnek kérvényt kell beadni a Tartományi Műemlékvédelmi Intézethez, amely még csak nem is illetékes az ügyben. A kiemelt állami védettséget élvező, tehát állami tulajdonnak számító pusztatemplom a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet hatáskörébe tartozik. A vallási jelképek esetleges visszaállításáról a köztársági instancia dönt, de előbb kikérik a Magyar Nemzeti Tanács véleményét is. Valóban ott a helye a romtemplom mellett az engedély nélkül felállított vallási jelképeknek vagy nincs?

– A pusztatemplom romos állapota ellenére templom, megszentelt hely, itt miséket tartunk évről évre. Erősen kötődünk a helyhez, amelynek van egy évszázadokon átívelő kisugárzása, üzenete. Igaz, hogy állami tulajdonú műemlék, de szerzetesek építették és használták, még a török dúlás sem tudta eltörölni. Jogilag tehát vitatható az állami tulajdonlás, minden templom az egyház tulajdona. Jogos örökségünk, vissza kellene adni az egyháznak, bár az is igaz, hogy az egyház nem biztos, hogy karban tudná tartani, restaurálni.

Mivel köztéren álltak a keresztek, csak az maradhat meg, amit a hatóság jóváhagy. Az illetékes állami szervek nem tettek kifogást annak idején a vallási jelkép felállítása ellen, visszaállításuk azonban bizonytalan, kérdéses, hogy megkapjuk-e az engedélyt e felszentelt és számunkra fontos jelentéstartalmat hordozó keresztek visszaállításra. Az megint más kérdés, hogy a kopjafák illenek-e ebbe a környezetbe, vagy sem – mondta Mellár József plébános.