Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője elégedett Szerbia magatartásával a vasárnap este Brüsszelben megtartott csúcstalálkozón, amelyen a felek a menekültválság kezeléséről egyeztettek, és megszületett a tizenhét pontos akcióterv. Álláspontja szerint a tárgyalófeleknek sikerült közelebb jutniuk a megoldáshoz. A szerb kormány komolyan foglalkozik a kérdéssel, értékelte Davenport.
– Fontos, hogy Szerbia részt vett a találkozón, hiszen így hallathatta a hangját, valamint ismét egyértelműsíthette, hogy kész kivenni részét a probléma kezeléséből. Üdvözlöm Aleksandar Vučić miniszterelnök szavait, hogy Szerbia szükség esetén még az eddigieknél is több menekültet befogadna. A Szerbiához hasonló tranzitországoknak valóban ki kell venniük részüket a probléma megoldásából – magyarázta Davenport.
A küldöttségvezető nem tudott pontos választ adni az újságírók kérdésére, hogy milyen feladatokat lát majd el a FRONTEX az országhatárokon, annyit azonban elmondott, hogy elsősorban Görögországban jut majd szerephez. Görögországban a legfontosabb, hogy a menekültkérdést elkezdjék kezelni, értékelte Davenport, aki nem ért egyet a megállapítással, hogy az EU eddig csak kis lépéseket tett meg egy nagy probléma kezelésében. Az a legfontosabb, hogy az érintettek mindegyike hozzájáruljon a válság megoldásához, jegyezte meg, mondván, hogy az EU még az eddigieknél is nagyobb menekülthullámmal számol az elkövetkezendőkben.
Rögtönzött sátortábor a horvát átkelőnél (Ótos András felvétele)
NEM MINDENKI KERÜL SZERBIÁBA
A tizenhét pontos, Brüsszelben kidolgozott akciótervhez kapcsolódóan Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter elmondta, hogy a Balkánon elszállásolandó 50 ezer menekült nem mind Szerbiába kerül, hanem a Balkán többi országába is. A menekültek csak rövid ideig maradnak majd Szerbiában, fűzte hozzá Vulin.
– 50 ezer menekültet Görögországban szállásolnak el, másik 50 ezret pedig a Balkán többi országában. A menekültek nem kívánnak Szerbiában maradni, számukra csupán tranzitország vagyunk. Készen állunk ideiglenes befogadó központokat létesíteni számukra. A finanszírozás tekintetében mindenféleképpen számítunk az EU és a nemzetközi szervezetek segítségére. Az szóba sem jöhet, hogy Szerbia esetleg az állami költségvetésből különítsen el erre a célra eszközöket, vagy hitelt vegyen fel – fogalmazott Vulin.
FOLYAMATBAN VANNAK AZ ELŐKÉSZÜLETEK
Az UNHCR egyelőre semmiféle utasítást nem kapott a brüsszeli akcióterv megvalósításának tekintetében, az illetékesek azonban már most dolgoznak azon, hogy a tél beállta előtt minél több befogadó központ nyílhasson Szerbiában, közölte Melita Šunjić, az UNHCR sajtófelelőse, aki egyelőre szintén nem tudja, hogy az 50 ezer menekült közül hányan kerülnek Szerbiába, és hányan a Balkán többi országába. Az UNHCR már hosszabb ideje kapcsolatban áll a szerb kormánnyal, és közösen dolgoznak a befogadó központok megnyitásán, az előkészületek folyamatban vannak, nyomatékosította Šunjić.
A sajtófelelős értesülései szerint Szerbiában jelenleg 800 vagy legfeljebb ezer menekült számára lehet szálláshelyet biztosítani, valamint vannak sátrak is – például Preševóban –, ahol a regisztráció lezárásig tartózkodhatnak a menekültek.
Šunjić szerint a szerb–horvát határvonalon, Berkasovónál nincsenek nagyobb fennakadások, a horvát rendőrök folyamatosan engedik be az országba a menekülteket. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka hideg volt, így a menekültek tűbortüzeket raktak, azok mellett melegedtek, számolt be személyes élményeiről Šunjić, aki szerint a menekültek nincsenek letörve, még azt is lehetne mondani, hogy vidámak.
TÁMOGATÁS VAN, DE NEM ELEGENDŐ
Aleksandar Vučić kormányfő még vasárnap este, a brüsszeli csúcstalálkozó egyik szünetében leszögezte: Szerbia mindent megtesz azért, hogy segítse a menekülteket, abba azonban nem egyezik bele, hogy valamiféle gyűjtőközponttá váljék az ország. Az egyik újságíró feltette a kérdést, hogy hogyan reagál majd Szerbia, ha esetleg Németország és Ausztria lezárják határaikat a menekültek előtt, Horvátország pedig Magyarországhoz hasonlóan kerítést von fel a szerb határvonalon. Vučić a következőket válaszolta: „Vajon mit várnak el tőlünk, mit tegyünk? Nem válhatunk gyűjtőközponttá.”
Szerbia kész bizonyos számú menekültet befogadni, nyomatékosította Vučić.
– Ha Horvátország befogadna 2 ezer menekültet, mi 3 ezret tudnánk. Van azonban egy sarkalatos kérdés: mi legyen azokkal, akik nem akarnak Szerbiában, vagy akár Horvátországban maradni? Zárjuk őket börtönbe? Feltételezem, hogy ezt senki nem várná el tőlünk – fejtette ki Vučić.
Ami a nemzetközi közösség támogatását illeti, a szerb kormányfő elmondása szerint nem kell valamiféle hatalmas összegeket elképzelni. Szerbiának még vannak eszközei és képes egyedül is gondoskodni a menekültekről, fűzte hozzá Vučić, mondván: senkinek nem fog könyörögni vagy panaszkodni.
Az USA is méltányolja Szerbia fellépését
A menekültválság tekintetében Szerbia megfelelően jár el, és a jövőben is számíthat a nemzetközi közösség támogatására, nyilatkozta Michael Kirby, az USA belgrádi nagykövete, hozzátéve: Szerbia büszke lehet magára.
– Az USA-ban is tisztában vannak vele, hogy mit tesz Szerbia a menekültválság tekintetében. Azt is tudják, hogy Szerbia nyitott a bajba jutott emberekkel szemben. Ugyanígy volt ez már húsz évvel ezelőtt is. Az országra sok munka vár a jövőben is, hiszen a menekültek a továbbiakban is Szerbiába érkeznek majd – taglalta Kirby.
