A szerbiai Berkasovo és a horvátországi Babska közötti határátkelőn tegnap is több száz menekült várakozott. A helyszíni tudósítások szerint a menekültek a horvát rendőrség ellenőrzését követően minden további nélkül az ország területére léphettek. Előző éjszaka nagyjából 1300 menekült lépte itt át a szerb–horvát határt. Az illetékesek arra számítottak, hogy a tegnapi nap végéig legalább 5 ezer menekült érkezik Preševóból Berkasovóba. Mind több a felnőtt nélkül utazó gyermek.
Tekintettel az őszi időjárásra, amely az elmúlt napokban esőt és hőmérséklet-csökkenést hozott magával, Berkasovónál mind több segítő gondoskodik a menekültekről. Az UNHCR és az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet önkéntesei is a helyszínen vannak, élelmet, takarókat és ruhaneműt osztanak ki az embereknek. A tűzoltók szintén a terepen vannak, mint ahogyan a helyi kommunális közvállalat munkásai is, akik rendszeresen összegyűjtik a szemetet és fertőtlenítik a környéket.
Az aktivisták elmondása szerint az elmúlt napokban különösen sok kisgyermekes családdal találkoztak. A gyerekek rosszul viselik az esős, szeles, és immár ködös időjárást. A menekültek között látott gyerekek 45 százaléka az elmondások szerint öt évnél fiatalabb.
Fotó: Beta/AP
A gyerekekkel kapcsolatos helyzetről nyilatkozott Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter is. Elmondása szerint a menekültválság kezdete óta a szerbiai hatóságok 124, felnőtt és szülői felügyelet nélkül utazó gyermeket különítettek el. Ezekről a gyerekekről a szerbiai illetékesek gondoskodnak, fűzte hozzá Vulin, aki tegnap részt vett a szociális ellátórendszerben dolgozó szakemberek számára szervezett kétnapos képzésen. A szakembereket arról tájékoztatták, hogy mit kell tenni válsághelyzetben a gyerekekkel, hogyan kell viszonyulni hozzájuk.
– Nehéz megállapítani, hogy melyik gyerek kihez tartozik és kik azok, akik ténylegesen felnőtt nélkül utaznak. Vajon hogyan lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy az adott felnőttel, vagy felnőttekkel tartó gyermek valóban hozzájuk tartozik, hiszen a gyerekek java része ugyanúgy személyi dokumentumok nélkül érkezik az országba, mint a felnőttek többsége. Különösen érzékeny kérdésről van szó, hiszen kötelességünk a gyermekek szempontjából legjobb megoldásra és döntésre törekedni. Nem mindig egyszerű eldönteni, hogy vajon mi a legjobb a gyerekek számára: az, ha „elvesszük” a vele tartó felnőttől és Szerbiában marad, vagy engedjük tovább utazni, még akkor is, ha gyanítjuk, a vele tartó felnőtt nem biztos, hogy az egyik szülője. Az is megtörténhet, hogy az adott felnőtt valóban nem a gyermek szülője, ugyanakkor az igazi család valahol külföldön már várja a gyermeket. Vajon ebben az esetben jobb itt tartani, vagy segíteni abban, hogy ismét találkozhasson családjával. Ezek és hasonló kérdések merülnek fel – magyarázta Vulin.
A képzésen a belgrádi, a magyarkanizsai, a preševói és a šidi szociális központok munkatársai, valamint a szociálpolitikai minisztérium, a gyermekek és fiatalok nevelésével foglalkozó központ és az emberkereskedelem áldozatainak védelmével foglalkozó központ képviselői vettek részt.
A menekültválság kapcsán Nebojša Stefanović belügyminiszter arról beszélt, hogy a toloncegyezményeknek nem szabad veszélyeztetniük Szerbiát. A kormány álláspontja szerint Szerbia nem válhat gyűjtőközponttá, ezért megállapodásra kell jutni azzal kapcsolatban, hogy például Magyarország és Szerbia között hogyan alkalmazzák majd a toloncegyezményt, fejtette ki Stefanović, hozzátéve: ha egyáltalán elkezdődik a menekültek egy részének a visszatoloncolása.
A belügyi tárca vezetője a továbbiakban bejelentette, hogy ma horvát kollégájával találkozik és igyekeznek megoldást találni arra, hogy a menekültválság ne okozzon nagyobb torlódásokat a két ország közötti határátkelőkön. A válság nem csak Szerbia, Magyarország, vagy Horvátország problémája, ezek csupán tranzitországok, ezért végre ki kellene dolgozni az átfogó, európai megoldást, emelte ki Stefanović.
Washingtonban a menekültválságról
A menekültválság kezelésére nem alkalmasak a helyi, részleges megoldások, fejtette ki Đerđ Matković, Szerbia washingtoni nagykövete az amerikai kongresszusban az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának ülésén. A nagykövet részletekbe menően beszámolt a menekültválságról, elmondta, hogy bár Szerbiát segíti a nemzetközi közösség, a problémák egy részét magának kell megoldania. Matković értékelése szerint a menekülthullám nem tart örökké, addig azonban mindenkinek együtt kell működnie, különösen a szomszédos országoknak, akiknek külön oda kell figyelniük jó kapcsolataik megőrzésére.
Hasonló a Helsinki Bizottság közös állásfoglalása is: az Európát érintő menekültválság nemzeti, európai és nemzetközi megoldást követel.
