Azt jelenleg senki se tudja, hányan hagyták el az utóbbi években Zombort és a vonzáskörébe tartozó falvakat, de a gyerekek számából, illetve az üresen maradt házak számából ítélve igazoltnak tűnnek a tömeges elvándorlásról szóló falusi becslések. Több, alig néhány ezer fős településen több száz kivándorlóról beszélnek.
Némi kapaszkodót a népszámlálási adatok nyújthatnak, annak ellenére, hogy a legutóbbi összeírás jócskán elavult számokat tartalmaz, a mostanság csúcsosodó tendencia ezekben is tetten érhető.
Csupán a két legutóbbi népszámlálás adatait összevetve kiderül, hogy 2002-ben Zombor községnek, vagyis a városnak és a falvaknak együtt 97 263 lakosa volt, 2011-re a népesség 85 903 személyre csökkent, vagyis 11 360 polgárral kevesebb maradt tíz év alatt. Fölösleges lenne anyakönyveket lapozni, elegendő csak áttekinteni az iskolába induló gyerekek számát egy évtizedre visszamenőleg, nyomban világos lesz, hogy sokkal többen haltak meg, mint ahányan születtek. Ám ekkora népességcsökkenéshez nem vezethetett a természetes szaporulat megtorpanása. Más okai is vannak, például a város gazdaságának összeomlása, az egykor tömegeket foglalkoztató gyárak (szerelvénygyár, húsgyár, bútorgyár, mezőgazdasági kombinát stb.) bezárása, a munkavállalási lehetőség hiánya, a megélhetési gondok halmozódása… A statisztika szerint száz zombori egyetemi hallgatóból mindössze hárman térnek vissza szülővárosukba.
(Fotó: Fekete J. József)
Ám nézzük tovább az adatokat: a község lakosságából 2002-ben 24 706 személy volt foglalkoztatott, munkanélküli pedig 13 226. A következő összeíráskor, 2011-ben már csak 20 007-en voltak állásban, 7214-en pedig a munkaközvetítőn.
Az idei esztendő első negyedévében a korábbiakhoz képest tovább csökkent a foglalkoztatottak száma (19 060), és több lett az álláskereső (7706). A rá következő fél évben vagy emelkedett a foglalkoztatás, vagy többen leiratkoztak a munkát keresők listájáról, például elköltöztek, szeptember 30-án 7345 munkanélkülit tartott nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.
A két utóbbi népszámlálás között Zombor környékét legtöbben, ezernél többen Kerényről (Kljajićevo) hagyták el, Bezdánban úgy becsülik, hogy megközelítőleg 800-an kerestek jobb megélhetést külföldön, akár tartósan, akár ideiglenesen. Bácsgyulafalván 1991-től tartják számon az ugyancsak tartósan vagy ideiglenesen távozó polgárokat, máig mintegy 250-et. Ebből száznál kevesebben vállaltak más országban munkát a magyar állampolgárság megszerzését követően. A többi településen is aggasztó adatokat emlegetnek. Mi sem szemléletesebb példa a népességfogyatkozásra, hogy Doroszlón, a környék egykor legnépesebb magyar ajkú lakosságú településén jelenleg az általános iskolában az első, második és harmadik osztály összevont tagozatként működik – összesen 3 tanulóval.
