Elsőként Zomborba vezetett a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre által szervezett emlékkörút, amely során az egykori lágerek helyszíneit keresték föl ötnapos körútjuk során.
A Gerhard Német Egyesületben, a Megbékélés házában gimnazista fiatalok és lágert megjárt túlélők várták a pécsi vendégeket. Wilhelm József történelemtanár tanítványai az itteni németség történetéről tartottak előadást magyar és német nyelven, valamint egy naplórészlettel fölidézték a gyűjtőtábor borzalmait. A túlélők pedig személyes visszaemlékezésüket mondták el.
– Nagyon régóta foglalkozunk a második világháború utáni történésekkel, elsősorban a németséggel, hogy mi történt Magyarországon és a környező országokban. Ez az a programunk, ami az Utak a gyökerekhez címet is viseli, vagy „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”. Végigjárjuk azt az útvonalat, amerre lágerek voltak, koncentrációs táborként működtek, ahol tulajdonképp a németség etnikai tisztogatása zajlott – hallottuk Matkovits Kretz Eleonórától, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnökétől, a tényföltáró emléktúra főszervezőjétől.
– Ahogy a szovjet csapatok és a jugoszláv partizán csapatok elfoglalták a térséget 1944 októbere és november során, úgy lágereket, koncentrációs táborokat hoztak létre. Magyarországi szakaszukban a szovjetek úgynevezett malenkij robotra civileket hurcoltak el a Szovjetunióba, akiket hadifoglyokként kezeltek. Az akkori Jugoszlávia területén lágereket hoztak létre, és súlyos atrocitásokat követtek el kollektív bűnösséggel megbélyegezve a német és a magyar lakosságot. Ennek az időszaknak a még föltáratlan eseményeit szeretnénk kutatni – nyilatkozta Rozs András pécsi nyugalmazott főlevéltáros.
A pécsi csoport Zombor után Újvidékre, Járekre, Rezsőházára, Nagykárolyfalvára, Fehértemplomra, Versecre, a molini tábor helyén levő erdőhöz és Nagybecskerekre látogatott.
