Új menekültfolyosót kellett kialakítani, miután szombaton hajnalban a magyar kormány lezárta a magyar–horvát zöldhatárt. Kezdetben még nem lehetett tudni, hogy miként reagál Budapest döntésére Zágráb és Ljubljana, a korábbi hírek alapján arra is számítani lehetett, hogy a horvátok a C-terv szerint a magyar határ felé küldik szervezetlenül a migránsokat, a szlovénok pedig lezárják a keleti határukat. Egyik sem történt meg, kiderült Zágráb sokat emlegetett C-terve arról szólt, hogy Csáktornyára szállítják a bevándorlókat, ahonnan Szlovéniába küldik őket tovább. Ljubljana válaszul erre felfüggesztette ugyan a menetrendszerű vasúti közlekedést Horvátországgal, és a hadsereget is bevonta a határellenőrzésbe, de nem zárta le a határait a menekültek előtt.
Menekültek várakoznak a horvát–szerb határ szerb oldalán (Fotó: Beta/AP)
A szervezetten odaszállított migránsok első csoportja már szombaton átlépte a horvát–szlovén határt. A legtöbb migráns a macelji és muraszerdahelyi (Mursko Središće) határátkelőkön lépett be Szlovéniába, továbbá a Zágrábhoz közeli Breganánál. A magyar határ közvetlen közelében, Rédicsnél, a szlovén oldalon szombaton délelőtt Horvátország által Szlovénia felé indított migránsok jelentek meg, a magyar indoklás szerint emiatt döntött Budapest a határellenőrzés schengeni szabályoknak megfelelő ideiglenes visszaállítása mellett a szlovén–magyar határon. A szlovénok Ausztria felé szállították tovább a migránsokat. A stájerországi Spielfeldnél szombattól a vasárnap kora reggeli órákig mintegy 1600 menekült lépte át a határt.
Az új Németországba vezető menekültfolyosó azonban egyelőre még nem működik olyan gördülékenyen, mint ahogyan egész hónapon át, a magyar–szerb határ lezárását követően működött a korábbi, amikor a Zákány–Hegyeshalom útvonalon Magyarországon keresztül érkezhettek a bevándorlók Ausztriába, ahonnan vágyott úti céljuk felé mehettek tovább. Ljubljana ugyanis csak korlátozott számú menekültet hajlandó beengedi az országba. Boštjan Šefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: Ljubljana 2500 migránst tud fogadni naponta, de az sem baj, ha kétszázzal több, majd hozzátette: a horvát hatóságok eddig tartják magukat a megbeszéltekhez. A gond az, hogy az utóbbi időszakban naponta mintegy kétszer ennyi migráns érkezett Szerbiából Horvátországba. Szombaton például 6415 migráns lépte át a szerb–horvát határt.
Vasárnap ettől is rosszabb hír érkezett a bevándorlók számára: „Szlovénia nem tud korlátlan számú migránst fogadni területén, Horvátországnak, Szerbiának és Macedóniának lassítania kell „az áradatot” – közölte a sajtótájékoztatón Boštjan Šefic. Szavai szerint Horvátország azt kérte, hogy Szlovénia naponta 5000 menedékkérőt fogadjon, miközben Ausztria azt jelezte, hogy 1500 főnél többet nem tud beengedni területére.
„Nem tudjuk korlátlan számban fogadni a migránsokat, ha tudjuk, hogy nem képesek folytatni az útjukat” – jelentette ki.
Az államtitkár úgy vélte: Szlovénia nem tud eleget tenni a horvát kérésnek úgy, hogy az ne veszélyeztetné a nemzetbiztonságot és az állam zavartalan működését. Ezért csak annyi migránst enged be területére, amennyi el is tudja hagyni – szögezte le.
Buszra felszálló menekültek a szlovéniai Hosszúfaluban (Fotó: MTI)
Természetesen a horvátok is léptek, ami azt eredményezte, hogy a horvát–szerb határ szerb oldalán tegnap már ezrek várakoztak. A Tanjug jelentése szerint horvát oldalon, az opatovaci menekülttáborban 4000 ember gyülemlett fel, szerb oldalon a ködös, hideg időben vasárnap délelőtt körülbelül 20 bevándorlókat szállító autóbusz várt arra, hogy átengedjék a szerb–horvát határon, és a járművek a délután folyamán is tovább érkeztek.
Zoran Milanović horvát kormányfő szerint kézben tartják a helyzetet. Az ottani választási kampány zajában megszólaló miniszterelnök szerint a C-terv csak egy belső használatra született elnevezés, valójában számos megoldási javaslatuk van még emelett. „A menekültáradat jelenleg Szlovénia felé irányul. Ha nem megy a tervek szerint, akkor készen állunk új megoldási módozatokat életbe léptetni” – mondta. Hozzátette: Szlovénia és Ausztria határán nincs drótkerítés, ezért ott „az embereket nem lehet megállítani, mert őket csak folyó vagy kerítés akadályozhatja meg az átkelésben”.
A szlovén kormány szombaton elrendelte a hadsereg határra vezénylését is, a tényleges katonai közreműködésre azonban csak abban az esetben lesz szükség, ha a migránsok ellenőrizetlenül, a zöldhatáron próbálnának meg Szlovéniába jutni. A hadsereg egyelőre csak logisztikai támogatással segíti a rendőrséget a határvédelemben. Azokat a migránsokat, akik szombaton lépték át a szlovén–horvát határt, a szlovén hatóságok az osztrák határ melletti Šentilj tranzitközpontba szállították, ahol gyalogoscsoportokban, ellenőrzötten engedték őket Ausztria felé. A tranzitközpont fűthető sátrakból áll, és 2000 fő befogadására alkalmas.
A nemzeti védelmi szolgálat szerint Szlovénia jelenleg 5 napra elegendő élelmiszertartalékkal van bebiztosítva több ezer menekült ellátására. Miro Cerar miniszterelnök arról beszélt, hogy a migránshullám anyagilag megterhelő Szlovénia számára, ezért az Európai Unióhoz fordul segítségért.
Az MTI tudósítója vasárnap a helyszínen azt tapasztalta, hogy több ezer négyzetméter területű tranzittábort alakítottak ki a Szlovéniába érkező migránsok részére közvetlenül az osztrák határ mentén, a Maribortól északra található Šentilj településen. A tudósító ottjártakor mintegy 300 migráns tartózkodott a táborban. Ugyanakkor a hatóságok a helyszínen arról tájékoztattak, hogy folyamatosan cserélődnek az emberek: ez azt jelenti, hogy egy nap mintegy 1500 migráns fordul meg Šentiljben. Ez pontosan annyi, amennyinek a befogadására az osztrákok egyelőre hajlandóságot mutatnak.
