2024. március 19., kedd

A tájházak működtetéséről

Adán a tájházakról tanácskoztak anyaországi és vajdasági szakemberek részvételével
Az adai szakmai konferencián nyolc előadás hangzott el (Csincsik Zsolt felvétele)

Az adai szakmai konferencián nyolc előadás hangzott el (Csincsik Zsolt felvétele)

A vajdasági magyar tájházak múltja, jelene és jövője címmel tartottak szakmai konferenciát szombaton Adán a Magyarországi Tájházak Országos Szövetsége, a szabadkai Vajdasági Magyar Folklórközpont és az adai Aranykapu Művelődési Egyesület közös szervezésében. A tizennegyedik alkalommal megszervezett szakmai találkozón a szervezők és házigazdák nevében dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke, továbbá a VMF részéről Pál Edit elnök és Raj Rozália koordinátor, valamint Sóti Éva, az Aranykapu ME művészeti vezetője és Krizsán Vilmos, a Vancsesz elnöke, az MNT tagja köszöntötte a résztvevőket, akik Vajdaság különböző részeiből érkeztek Adára. A szakmai konferencia azt a célt szolgálta, hogy az érdekeltek ismereteket szerezhessenek a tájházakról a rokonintézmények szakembereinek tapasztalatai alapján, valamint előadásaik és beszámolóik által szakmai útmutatót vagy segítséget kaphassanak a további munkájukhoz. Ennek érdekében több neves magyarországi és vajdasági szakember is előadást tartott. Dr. Bereczki Ibolya elmondta, hogy a konferencia fontos a résztvevők számára a tapasztalatcsere, az új kapcsolatok kialakítása és korábbi munkájuk megerősítése érdekében:

– A konferenciának és találkozónak már nagy hagyománya van, tizennegyedik alkalommal kerül sor rá Vajdaságban, változó helyszínnel, ugyanakkor mindig a tájházak a téma. Olyan kollégák, pedagógusok, tájházfenntartók kapnak meghívást, akik vagy maguk is tájházat működtetnek, vagy ilyet szeretnének létrehozni. Ez alkalommal nagyon sok olyan kérdés és hozzákapcsolódó válasz kerül napirendre, ami a tájházak működtetéséhez kapcsolódik. Egyrészt a fizikai fenntartás kérdései, vagyis hogyan óvjuk meg a népi építészeti értékeket. Ehhez elhoztuk egy vándorkiállításunkat, ami egy napig itt látható. Emellett nemcsak a külső, hanem a belső tartalom is napirendre kerül. Egyrészt hogy milyen egy jó tájházi berendezés. Másrészt, hogyan gyűjtsük ehhez össze a tárgyakat. Harmadrészt, hogyan óvjuk meg, vagyis műtárgyvédelmi témák is előtérbe kerülnek, ehhez filmeket hoztunk. A következő eleme pedig, hogy miképpen lehet egy tájházat élettel megtölteni, hogyan lehet oda közösséget szervezni, hogyan lehet az iskolás generációt elérni, hogyan lehet élményeket nyújtani, hogyan lehet a generációk közötti tudásátadást, a nagyszülők és az unokák kapcsolatát egy tájházi helyszínen működtetni. Már sok jó és szép helyi példa hangzott el arról, éppen Adán is, hogy a pedagógusok számára milyen mértékig fontos az, hogy egy élményszerű tudásszerzési formához juttassák a gyerekeket, amelynek a helyszíne a tájház – közölte dr. Bereczki Ibolya.

A szakmai konferencián nyolc előadás hangzott el anyaországi és vajdasági szakemberektől – dr. Bereczki Ibolya: Hogyan lehet élő a tájház? Tájházak és közösségei; dr. Vass Erika: Mit üzen a tájház kiállítása? A kiállításrendezés és berendezés kérdései; B. Tódor Enikő: Megfogható múzeum – Mi lehet a tárgyak mögött?; Hugyecsek Balázs: Műtárgy- és állományvédelem a tájházakban (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum); Faár Tamara: A Szennai Skanzen – Egy regionális szabadtéri múzeum és közösségei (Szenna); Gazsó Hargita: Tóth Ferenc 75. Az irodalom és a néprajzi múzeumi reprezentációja egy vándorkiállításon keresztül (Topolya); Silling Léda: Festett bútorok a Nyugat-Bácskában és helyük a tájházakban (Szabadka); Makó Erzsébet: Helytörténeti gyűjtemények Bácsgyulafalván (Bácsgyulafalva). A tanácskozás résztvevői ellátogattak az adai tájházba is, ahol az épület mellett megtekintették a Tökéletes tökételek című rendezvényt, majd felkeresték az Adához közeli Koós-tanyát. A szakmai találkozó a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.