Napokig tartott a rendőrségi fogás ellenőrzése, de megérte. A végén ugyanis kiderült: ilyen eredményes akciót még nem hajtott végre az Europol. Igaz, az uniós tagállamok rendőrségi együttműködését koordináló szervezet munkáját 34 ország hatóságai is segítették.
Léphaft Pál
Az ókori világ kiemelkedő természettudósáról, Arkhimédészről elnevezett rajtaütés ugyan tavaly ősszel történt, de azóta is fontos mérföldkőnek számít a szervezett bűnüldözés elleni küzdelemben. Nem véletlenül, hiszen az Europol történetének eddigi legnagyobb összehangolt rendőri rajtaütésében csaknem 1027 embert fogtak el, továbbá 1,3 tonna marihuánát, 599 kilogramm kokaint és 200 kiló heroint foglaltak le. Ezenkívül 200 felnőttet és 30 gyereket szabadítottak ki az emberkereskedők fogságából. Őket valószínűleg koldulásra, prostitúcióra vagy rabszolgamunkára akarták kényszeríteni a bűnözők.
Az Arkhimédész-akcióba – a 28 uniós tagállam mellett – bekapcsolódtak az Egyesült Államok, Ausztrália, Kolumbia, Norvégia, Svájc és Szerbia hatóságai, valamint az Interpol is.
A rendőrök több száz helyszínen csaptak le, de főként határátkelőknél, (nemzetközi) kikötőkben, repülőtereken, és persze ott is, ahol a bűnözők rendszeresen megfordulnak, vagy éppen dolgoznak (például bárokban, játéktermekben és másutt).
A cél az volt, hogy minél nagyobb csapást mérjenek a szervezett bűnbandákra és hálózataikra. Ilyen csoportokból pedig akad épp elég az EU-ban. Az Europol 3600 és 4000 közé teszi a közösség területén működő alvilági bandák számát. Ezek csaknem háromnegyede nemzetközi kapcsolatokat épített ki, ez mostanság különösen előnyös számukra. Szerteágazó összeköttetéseik révén ugyanis könnyen bekapcsolódhattak az Európába tömegével érkező menekültek és illegális bevándorlók – jelentős hasznot hozó – csempészésébe.
Ezért aligha meglepő, hogy az EU öt évre szóló, új biztonsági stratégiája további összefogást és erőteljes fellépést sürget a nemzetközi (számítástechnikai) bűnözés, valamint a terrorizmus ellen. Brüsszel tehát úgy ítéli meg, hogy a szervezett bűnözés és a maffiák (a jövőben is) az egyik legnagyobb kihívást jelentik az unió belső biztonságára.
A maffiák egyelőre nem panaszkodhatnak az üzletmenetre, hiszen elképesztő összegeket keresnek. Az olasz Transcrime egyetemi kutatócsoport becslése szerint az uniós „bűnös piac” (fő)szereplőinek kasszájába évente legalább 110–120 milliárd euró folyik be. Ez az EU-ban egy évben megtermelt javak (GDP) egy százalékának felel meg. Akad azonban ennél sokkal riasztóbb becslés is. Ebből az derül ki, hogy a bűnözők okozta (évi) kár elérheti a 450–600 milliárd eurót, azaz az uniós GDP 4-5 százalékát.
A törvénytelen tevékenységek közül továbbra is a kábítószer-kereskedelem hozza a legtöbbet a konyhára. A drogpiacon a heroin vezeti a listát, megelőzve a kokaint és a marihuánát. A heroin eladásával évente akár hárommilliárd eurót lehet keresni.
Egyre jobban fizet az ember-, a szesz- és a dohánycsempészet is, de jelentős jövedelemforrás a prostitúció, a hamisítás, az adócsalás és a fegyverek illegális árusítása. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a bűnözői csoportok a nagyon kockázatos tevékenységeket a kevésbé veszélyesekkel igyekeznek felváltani, mint amilyen például az adócsalás.
A bevételt a fehérgazdaságon keresztül mossák tisztára. A bandák ehhez saját fedőcégeket, éttermeket, ingatlanirodákat, éjjeli mulatókat, olykor pedig ügyvédi irodát alapítanak.
A hatóságok sem ülnek a babérjaikon: egyre több feketén szerzett vagyont foglalnak le. Igaz, ez még mindig csak a töredéke a tiltott gazdasági tevékenységekből származó tetemes bevételeknek.
A törvénytelenségek elleni küzdelem az elmúlt években vett nagyobb lendületet. Különösen azóta vált erőteljesebbé, hogy az Európai Parlament (EP) 2013 októberében elfogadta a maffiaellenes törvényt. Az EU-ban ez volt az első regula, amely részletesen próbálja szabályozni a szervezett bűnözés elleni harcot. A közös fellépés egyre fontosabb, hiszen a maffia minden jelentős uniós szervezetben már a döntéshozói szintekig kiterjesztette csápjait.
A rosszfiúk elleni küzdelem tavaly egyházi támogatást is kapott. Ferenc pápa ugyan nem csatlakozott az uniós szintű rendőrségi hadjárathoz, de egy fontos kéréssel fordult az olasz maffiózókhoz, akiket alighanem senkinek sem kell bemutatni.
Azt azért nem árt tudni róluk, hogy óriási összegeket mozgatnak meg. A helyi maffiák éves pénzforgalma tavaly állítólag már kétszázmilliárd eurónál is nagyobb lehetett. Ez a „tétel” jóval meghaladta az EU 2014-es összköltségvetését, amely – a tényleges kifizetésekkel és a pénzügyi kötelezettségvállalásokkal együtt – „csak” 142,6 milliárd euró volt. Róma szerint a (feketén szerzett) jövedelem csaknem 90 százalékát a maffiák az országhatáron túl fektetik be, s csak a maradékkal gazdálkodnak Olaszországban.
A pápa imát is mondott már az olasz maffia áldozataiért, a szervezett alvilág tagjait pedig arra kérte az egyik római templomban, hogy ne tegyenek (több) rosszat, és térjenek meg. Egyik érve az volt, hogy a piszkos üzletekből, bűncselekményekből származó, vérrel áztatott hatalmukat és pénzüket nem vihetik magukkal a túlvilágra.
