Szerbiában nem érvényesül a jogállamiság, mivel az igazságszolgáltatás nem megfelelően végzi a dolgát – olvasható a Dun & Bradstreet (DB) gazdasági elemzéseket végző nemzetközi cég legutóbbi kimutatásában, amelyben az országot továbbra is azok közé az államok közé sorolja, amelyekben nagy kockázattal jár a tőkekihelyezés.
A DB szakemberei szerint a szerbiai bíróságok túlságosan is korruptak és lassúak, ami azt jelenti, hogy jobbára csak csúszópénzekkel és különböző pénzátutalásokkal érhető el a komolyabb bírósági ügyek időszerű is igazságos lezárása.
A szerbiai igazságügyi minisztérium októberi adatai is alátámasztják ezt, ezek szerint csak a több mint öt éve szünetelő eljárások száma egymillióra tehető, ez egy 7,1 milliós országban hatalmas arány. Arról nem is beszélve, hogy ezekből összesen 239.000 ügy már több mint tíz éve húzódik.
A DB szerint a bírósági ügyek számát az sem fogja csökkenteni, ha a szerb kormány bevezeti azt az igazságügyi programját, amelynek értelmében a pereskedőknek akár 3000 eurót is kifizet, ha a bíróság késik az ítélet meghozatalával.
Az elemzőcég a kormány által megfogalmazott, befektetésekről szóló törvényt is megemlíti, amely előirányozná, hogy Szerbiában a külföldi tőkések is ugyanolyan feltételek mellett terjeszkedjenek, mint az itteni befektetők. A külföldiek, a jogszabály hatályba léptetése után – legtöbb esetben – vámmentesen hozhatnák be a cégük működéséhez szükséges eszközöket, ugyanolyan banki szolgáltatásokra nyernének jogot, mint a szerbiai tőkések, és esetükben is felgyorsulna a bírósági eljárások üteme.
Az amerikai elemzőcég szerint a szóban forgó jogszabály hatékonyságát előre nem lehet megjósolni, csak hatályba léptetése után fog kiderülni, hogy milyen változásokat hoz. Azt viszont megjegyzik a szakemberek, hogy a jogszabály különböző záradékai lehetőséget adhatnak a kormánynak a diszkréciós jog gyakorlására, ami veszélyeztethetné a törvény által szavatolt egyenlőséget.
A BD elemzői szerint a migránshelyzet is számottevő változásokat okozhat Szerbiában, mivel mind Magyarország, mind Horvátország egyre szigorúbban viszonyul a hozzájuk érkező menekültáradathoz. További gazdasági változásokat okozhat az is, hogy az EU-s export-mutatók is gyengülhetnek, ha a horvát határon további átkelési szankciókat vezetnek be, továbbá Szerbia az onnan visszatoloncolt menekülteknek sem lenne képes elég ételt és menhelyet szavatolni.
„Egy ilyen forgatókönyv kaotikus állapotot alakítana ki az ország határ menti területein, és ez különböző összetűzésekhez, tiltakozásokhoz vezethet, valamint a politikum radikalizálódását is maga után vonhatja” – olvasható az elemzésben.
Annyi kecsegtetőt azonban megjegyeztek az elemzők, hogy Szerbia gazdasági potenciáljára kedvező hatást gyakorolt az, hogy végre megkezdheti az Unió csatlakozási tárgyalásait.
