2024. március 28., csütörtök

Szent Dömötör napja után

Az idén igazi őszi időjárás köszöntött vidékünkre. Szipogós, csöpögős nemszeretem idő van nap mint nap. A gazdák azért panaszkodnak, mert nem tudják betakarítani a termést, a vadászok meg azért, mert sártengerré változtak az utak, és a még dús lombú fák közt szinte lehetetlen járni, hiszen minden levél egy-egy patak az ember nyakába. Ilyen esős időben a vad sem mozdul, talál valami védettebb helyet, és meghúzza magát, kivárja a szárazabb időt, hogy élelmet keressen, mert tudja hogy rövidesen jön a hideg, amikor minden gramm zsírra szüksége lesz a túléléshez.

Tavasszal még más volt a világ. Tele volt reménnyel, szerelemmel. Akkor a gazdák a rengeteg egérre panaszkodtak, és mérgezték is mindennel amivel csak érték, még a tiltott szerektől sem riadtak vissza. Hogy mennyire volt ez a nagy mérgezési kampány eredményes, az vitatható. Egy biztos: a vadászok tudják, hány őzet, fácánt, nyulat sikerült elpusztítaniuk, mire alábbhagyott a nagy pocokinvázió. Magyarcsernyén egy átlagos vadászegyesület évi özterítékét sikerült egy heretáblán „megfogniuk” a termést védő gazdáknak. A nagy egértámadásnak az egyetlen nyertesei a szőrmés és a szárnyas ragadozók voltak. Ők ugyanis a lehető legjobban kihasználták a táplálékbőség kínálta lehetőséget, amit az idei szarka-, dolmányosvarjú- és rókaszaporulat mutatja a legjobban.

Sok határt járó embertől hallani, hogy vannak olyan határrészek, ahol szinte csak rókát látni, más vad csak elvétve kerül az ember szeme elé.

A sok róka a területen azonban csak pillanatnyi gond, mert részben most kezdődik az idei kisrókák nagy vándorlása, amikor a faj biológiájából eredően az új generáció megpróbál magának területet foglalni. Ha sokan vannak, egy-egy területrészen képesek több tíz kilométert is vándorolni, amíg megállapodnak. A rókáknál a szuka birtokolja a területet, és csak akkorát, amekkora el tudja tartani az almot. Az alom nagysága pedig szorosan összefügg a zsákmányállatok egyedsűrűségével. Ez azt jelenti, ha sok egér van egy évben, a következő idényben több növendékrókával kell számolnunk. Ugyanis az elterjedt nézettel ellentétben a tudományos felmérések szerint a róka táplálékának több mint 80 százalékát kis rágcsálók teszik ki, azaz a szárnyas ragadozókkal együtt több egeret, pockot pusztítanak el, mint az emberek által használt mérgek!

Várható továbbá, hogy a jövőben egyre több róka fog beköltözni a településekre. Az első betelepülő rókák már néhány évvel ezelőtt megjelentek a települések peremterületein, de mindinkább közelednek a belterületek felé. Jelenlétüket csak gyakorlott szemek veszik észre, mert nappal elrejtőznek, és csak akkor mozognak, amikor már teljesen elcsendesül a város. Ezek az urbanizált rókák is elsősorban a patkányokat, kóbor macskákat... kapják el.

A vadászidény beindultával várható, hogy az idén több róka esik majd, mint néhány évvel ezelőtt. A sok növendékállatot ugyanis egyszerűbb elejteni, mint a felnőtt, tapasztal egyedeket. És a rókát lőni kell. Nemcsak az apróvad védelme érdekében, hanem azért is, hogy magát a rókát megóvjuk a túlszaporulatból származó állománytizedelő járványoktól. Ne feledjük, a róka trófeás vad. És ha már vadgazdálkodással foglalkozunk, minden vadnak dukál a neki kijáró figyelem! A róka vadászata nem egyszerű, nagy tapasztalatot, kitartást igénylő szórakozás, igazi kihívás minden vadász számára.