2024. március 29., péntek

A nyelv határainak határtalansága

Adán szombaton zárult a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozata

A nyelv határai volt a központi témája a Szarvas Gábor adai születésű nyelvész tiszteletére szervezett Nyelvművelő Napoknak, amelynek szombati zárónapján koszorúzási ünnepséget, tematikus kiállítást és tudományos tanácskozást rendeztek Adán. A háromnapos rendezvényen emellett tartottak játékos nyelvi vetélkedőt az általános iskolás diákoknak, beszédversenyt a középiskolásoknak, valamint zenés irodalmi estet a nagyközönségnek. A rendezvény szervezője ezúttal is a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada község önkormányzata és a Szarvas Gábor Könyvtár volt.

Láncz Irén emlékbeszédét olvassa fel Molnár Csikós László a Szarvas-szobornál (Fotó: Csincsik Zsolt)

Láncz Irén emlékbeszédét olvassa fel Molnár Csikós László a Szarvas-szobornál (Fotó: Csincsik Zsolt)

A hagyományokhoz híven a rendezvénysorozat zárónapja Szarvas Gábor nyelvész adai mellszobrának megkoszorúzásával kezdődött el. A koszorúzási ünnepségen dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár olvasta fel dr. Láncz Irénnek, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara tanárának emlékbeszédét, aki balesetet szenvedett és nem lehetett jelen a Szarvas-napokon. Láncz Irén beszédében Szarvas Gábort méltatta, aki három évtizedes munkássága során kutatóként, nyelvművelőként, folyóirat-szerkesztőként és szótárkészítőként minden erejét és tudását a magyar nyelv ügyének szentelte.

– A magyar nyelv különböző jelenségeinek megközelítése során korának tudományos szemléletét követte. Bár ma már sok mindent másként lát a nyelvtudomány, Szarvas Gábor tiszteletet és elismerést érdemel az utókortól, mert például neki köszönhető, hogy hatalmas mennyiségű értékes nyelvi és néprajzi anyag került lejegyzésre, és mivel ezt közölte az általa szerkesztett folyóiratban, a Magyar Nyelvőrben, megőrződött számunkra. Neki köszönhető a korabeli irodalom és publicisztika nyelvének, a szaknyelveknek és a hivatali nyelvnek a tanulmányozása, az idegenszerűségek vizsgálata és nyelvünk történetének kutatása. Ezekben a munkálatokban ő maga is részt vett, a régi magyar nyelv igeidőrendszerét ő mutatta be, a másik nagy vállalkozásának eredménye pedig a Magyar Nyelvtörténeti Szótár – hangzott el beszédből.

A koszorúzási ünnepségen Szarvas Gábor mellszobránál Ada község önkormányzata nevében Urbán Mónika adai polgármester-helyettes és Búcsú Attila, a községi képviselő-testület elnöke helyezte el a kegyelet virágait, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület részéről dr. Hódi Éva, Varga Lívia és Ágoston Ibolya, valamint a Szarvas Gábor Könyvtár képviseletében Csonka Áron igazgató. A magyarországi és a külhoni nyelvészek képviseletében dr. Balázs Géza és Pölcz Ádám koszorúzott, a budakalászi Kalász Általános Iskola nevében Orovec Valéria és Dávid Gizella, valamint a Magyar Nemzeti Tanács részéről a testület elnöke, mgr. Hajnal Jenő.

Ezután a könyvtár galériájában Hódi Éva megnyitotta a 28-as nemzedék című kiállítást, amelynek anyagát Faragó Kornélia állította össze, és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet jóvoltából mutathatták be Adán. A kiállítás kilenc kiváló vajdasági magyar személyiség, író és képzőművész életútjából, szellemi teljesítményéből, művészi törekvéseiből mutat be szemelvényeket, akiket az 1928-as születésük miatt 28-as nemzedékként emlegetnek. A nemzedék tagjai: Ács Károly, Dévavári Zoltán, Fehér Ferenc, Kalapis Zoltán, Kalmár Ferenc, Kopeczky László, Sáfrány Imre, Winkler Imre és Vukovics Géza.

Végezetül az adai községháza dísztermében megtartották A nyelv határai című tudományos tanácskozást, amelynek elején a résztvevők néma felállással tisztelegtek az idén elhunyt budapesti dr. Szűts László professzor és az adai Dobrotka Mária magyartanár emléke előtt, akik sok éven át tevékenyen részt vettek a Szarvas-napok megszervezésében és lebonyolításában. Hódi Éva, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke megnyitó beszédében elmondta: a tanácskozás témájául ezúttal is olyan témakört választottak, amely széleskörű érdeklődésre tarthat számot, és több tudományterület szempontjából is megközelíthető. A tanácskozáson hét előadás hangzott el különféle megközelítésben a nyelv határairól magyarországi, romániai és vajdasági előadóktól – Tóth Szergej: Nyelv és hatalom. Az ellenség neve és képe; Molnár Csikós László: Nyelvek önállósodása; Balázs Géza: Mire jó és mire nem a nyelv? A nyelvi pontosságról; Magyary Sára: Elveszett jelentések; Hódi Éva: Bábel örökösei; Hódi Sándor: A nyelv határai; Pölcz Ádám: Erkölcsi/etikai korlátok a nyelvben.