Általános felháborodást váltott ki az a hír, miszerint október elseje óta a végrehajtók a bankszámlánkhoz, sőt a megtakarításunkhoz is hozzáférhetnek. A személyi adatvédelem biztosa szerint a személyes adatok védelmét sérti ez a rendelkezés.
Bár az Amerikai Egyesült Államokat sokáig csodálva figyelhettük a kapitalista rendszere miatt, hiszen ott mindenki lehetőséget kap arra, hogy vállalkozzon, úgyis a piaci igények mutatják majd meg, mennyire tudja a vállalkozását fenntartani. Mi ugyanakkor ennek a világnak csak a legrosszabb oldalát ismerhettük meg. Amíg az évtizedes sikerrel működő gyárakat sikerült a magánosítással, vagy a hosszú csődeljárással tönkretenni, és ezáltal tízezreket munkanélkülivé tenni, azok, akikben ezek után is maradt vállalkozói szellem és vállalkozásba kezdtek, tisztességgel igyekeztek eleget tenni az állam rájuk rótt terheinek, egy idő után feladták, vagy bezárták a boltot, vagy inkább átigazoltak a szürkezónába. A már hosszú évekre visszatekintő, mindenekelőtt érdekközpontú, gazdaságilag érzéketlen szerbiai államvezetés oda vezetett, hogy szemmel láthatólag csak azok tudnak gyarapodni, akik valamilyen világraszóló ötlettel állnak elő és egy idő után külföldön fejlesztik tovább ötleteiket, vagy azok (és belőlük van több), akik a szürkegazdasággal, a törvény figyelmen kívül hagyásával gazdálkodnak. Érzéketlen időket élünk, amelyben az állam nem kíméli sem a polgárait, sem pedig a vállalkozóit.
Amióta az eszemet tudom, a kommunális számlákat, ha megérkeznek ki kellett fizetni. Ez volt az első, majd csak ez után gondolkodott el a család azon, hogy mennyi pénzt költ élelmiszerre, ruházkodásra, vagy valami másra. Ez most is így van. Szerencsére nincs hitelem, sem adósságom, így a jövedelmemmel is magam kalkulálhatok, de sokkal többen vannak, akik lakáshitelt vettek fel, vagy pénzt kértek a banktól személygépkocsira, tetőcserére, műtétre... A lista végtelen, és az indok is, hogy valaki hitelhez folyamodjon, illetve adósságot halmozzon fel. És azon okok is számtalanok, hogy valaki miért nem fizeti a közműszámlákat idejében. Mert ugye azok mellett, hogy az emberek nem kívánnak eleget tenni ezen kötelezettségeiknek, lehetnek okok arra is, hogy miért mulasztja el valaki befizetni például az áramszámlát vagy a házadót, ilyen például az alacsony fizetés, vagy nyugdíj, netán csak egy családtagnak van rendszeres jövedelme.
A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény meghatározza, ki férhet hozzá és ki használhatja a személyes adatokat. Ez a törvény ad jogi lehetőséget arra is, hogy a végrehajtók adósság esetén hozzáférjenek a bankszámlához, és onnan hajtsák be az adósságot. Eddig csupán a fizetési számlát vagy a nyugdíjat blokkolhatták le, most viszont, október elsejétől azonban hozzáférhetnek a megtakarításhoz vagy a lekötött pénzösszeghez, vagy bármilyen más számlához. A törvény ezt korábban is lehetővé tette a végrehajtók számára, ám a bankok üzleti titokra hivatkozva megnehezítették ezt neki, ezért volt szükség a Szerbiai Nemzeti Bank egységes számlanyilvántartására. A végrehajtók a hónap elejétől kikérhetik az adósok nyilvántartását, amiben ugyan nem szerepel, hogy a polgárnak mennyi pénze van a számláján, de az adatbázison a személyi számon vagy útlevélszámon keresztül, ha külföldi állampolgárról van szó, rendelkezik minden személy minden számlájának adatairól, bármelyik bankba legyen is a pénz, így a végrehajtó kényszermegfizettetést rendelhet el.
Vagyis ez a rendelkezés merőben megkönnyíti a mintegy 209 végrehajtó munkáját az ország területén. Ám azt is meghatározza a törvény, hogy a végrehajtó mely esetekben nyúlhat ezekhez a számlákhoz, vagyis végső esetben ily módon fizettetik majd meg az áram-, a víz-, a fűtés-, a telefon-, a kábeltévé-számlát, vagy az eltartási díjat, illetve az elmaradt fizetéseket is.
Azt gondolná valaki, hogy így nem lehet majd több számlát fenntartva elkerülni az állam vagy más személyek iránt felhalmozott adósságot, ugyanis az adóhivatal és a rendőrség mellett a végrehajtóknak is rátekintésük lesz mindenre, még a számlák sokaságára is. Így elméletileg a polgárok hamarabb hozzájuthatnak majd elmaradt fizetésükhöz, az egyedülálló szülők pedig az eltartási díjhoz. Mégis szkeptikus vagyok a rendszerrel kapcsolatban, hiszen e nép körében vannak találékonyak, akik megoldják ezt a problémát is. Habár a rendőrnyomozók szerint egy bankszámla sokat elárul az ő számukra is egy személy személyiségéről és tevékenységeiről, és úgy tűnik, számos előnye lehet az ilyen megfizettetésnek, mégis felmerül bennem egy kérdés: az államtól ki fogja megfizettetni az adósságot és miből, ha egy elvégzett munka után egy adott vállalkozónak nem utalja át a pénzt, amiből az ki tudná fizetni a munkások bérét? Számos építési vállalat zárta be kapuit éppen az állam felelőtlensége, lassúsága miatt. A mai napig számos meglévő, vagy már megszűnt vállalatnak tartozik ugyanis maga az állam, vagy a fennhatósága alá tartozó közvállalat valamelyike. Ma, a labilis gazdasági helyzetben, az állami vállalatok azok, amelyek valamelyest stabilan dolgoznak. Gyakran kötnek együttműködési szerződést kis-, vagy középvállalkozókkal bizonyos szolgáltatások elvégzésére. Sajnos a kifizetés gyakran várat magára, jó esetben hónapokat, de van arra is példa, hogy éveket. Nem ritka, hogy az állami versenypályázatok nyertesei hosszú hónapok után kapják meg a megígért összegeket. Csak azok a vállalatok tudják, hogy milyen következményekkel jár az államnak vagy a közvállalatoknak szolgáltatásokat nyújtani, akik együttműködnek velük. Hasonló gonddal küzdenek a mezőgazdászok is, akik saját tőkéjüket fektetik a termelésbe, hogy jószágaikat, vagy terményeiket átadva a feldolgozóiparnak, vagy a felvásárlóknak visszakapják a befektetett pénzt és jövedelmet valósítsanak meg. Ám a feldolgozóipar, vagy a felvásárlók olykor késve, hónapokkal később fizetnek a termésért. És itt merül fel a kérdés: amíg nem kapja meg a termelő az árújáért a pénzt, miből fizesse a földadót, vagy az áramszámlát?
És ha még csak az adósság behajtásáról lenne szó... Miután a végrehajtók kérvényezik a Nemzeti Banknál az adatokat, a bank pedig leblokkolja a számlákat, megtörténik az adósság behajtása. Ezzel még nincs is akkora baj, mint azzal, ami ez után következik, ugyanis az adósság behajtása után a végrehajtó a saját költségeit is ezekről a számlákról fizettetik meg, ami tudjuk, néha nagyon magas.
