2024. március 28., csütörtök

Hogyan működnek régiónk médiumai?

A médiapiac helyzetével foglalkozott az az újvidéki tanácskozás, amelyet a Tartományi Képviselőházban tartottak meg A médiumok szerepe az egyének, elképzelések és piacok összeköttetésének megteremtésében címmel. A beszélgetést Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke moderálta. Srđan Mihajlović, a Vajdasági Rádió- és Televízió küldetéséről készített kisfilm bemutatását követően elmondta, hogy a közszolgálati média céljai közé tartozik vezető szerepet betölteni a multikulturalizmus népszerűsítésében, továbbá állandó jellegű tényfeltáró munkát folytatni. Erre, tette hozzá, azért van szükség, hogy az egyik vezető tájékoztatási eszközzé váljon a régióban. Fontosnak tartotta kiemelni: a VRTV-nek mindeközben kötelezettsége a közszolgálat teljesítése, hiszen a polgárok tulajdonát képezi.

A tanácskozás részvevői (Ótos András felvétele)

A tanácskozás részvevői (Ótos András felvétele)

Hogy nem csupán közszolgálati médium képezhet hidat a nemzetek és országok között, arról Igor Božić, az N1 regionális kereskedelmi hírtelevízió végrehajtó producere szólt. A szóban forgó csatorna három állam területét, Szerbiát, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát fedi, s ennek előnyei különösen megmutatkoznak olyan esetekben, amikor valamilyen mindhárom országot érintő témát kell feldolgozni – naprakészen, gyorsan és pontosan. Példaként a horvát határzárról készített tudósításokat hozta fel a menekültválság tetőzésének idején.

Az állandó jellegű megújulás előfeltételét jelenti a sikernek, ezért a Magyar Szó a közelmúltban számos lépést tett ebbe az irányba – értékelte Varjú Márta, a napilap főszerkesztője. Kisebbségi médiumokra sokszor más szemmel néznek, holott ennek semmi oka sincs, tette hozzá, hiszen ezek is éppen olyan körülmények között, feltételek mellett dolgoznak, mint a többségi sajtóorgánumok. Nyitott a Magyar Szó: szerb nyelven is közöl híreket a weben, s tervezi angol és más világnyelveken történő hírközlés bevezetését is. Varjú beszámolt a vajdasági kisebbségi médiumok közötti sikeres együttműködésről, a közös projektumokról is.

A Duna TV létrehozásának történetét, s az azt követő időszakot mutatta be Bódis Gábor, a médium korábbi vezetője. Mint mondta, 2005 és 2010 között a médiaház tájékoztatási műsoraiért felelt, s ebben az időszakban a ma kormánypártnak, akkor ellenzékinek számító Fidesz is elégedett volt a szerkesztéspolitikával. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ma e párt nem tartja fontosnak a független tájékoztatást, s megítélése szerint teljesen kormánypárti sajtószervet hozott létre a közszolgálati médiumok egyesítése révén.

Faik Ispahiu, az Internews Kosova végrehajtó igazgatója azokról a nehézségekről számolt be, melyek egy pristinai független médium munkáját befolyásolják, amikor szerb, albán és uniós nézőpontokat is be kíván mutatni. Besim Spahić, a Szarajevói Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára az entitások, vallások, nemzetiségek közötti feszültségről beszélt, s megállapította, hogy Bosznia még ma is az előítéletekre épül.

A tanácskozást a IV. Dunai Üzleti Fórum keretein belül tartották meg.