A Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának pénteki ülésén Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezető-helyettesét megválasztották a bizottság elnök-helyettesévé. Mint ismeretes, Kovács Varga László, a VMSZ frakciójának tagja helyett került a bizottság elnökhelyettesi posztjára.
Az európai integráció témájában Kovács pillanatnyilag az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23-as fejezete akciótervének a részét képező kisebbségi akciótervet tartja a legfontosabb témának, feladatnak.
– A számítások szerint a 23-as fejezet valamikor a jövő év tavaszán nyílhat meg. Már folyamatban van a kisebbségi akcióterv elkészítése. A dokumentum várhatóan még az idei év vége előtt elkészül, ezt követően pedig elfogadásra is kerülhet. A kisebbségi jogok kérdéskörének tekintetében az Európa Tanács és az EU egyre inkább közelít egymáshoz. Az alapdokumentum, amelyre az EU is hivatkozik, és amely alapján a különböző jelentések készülnek, pontosan az ET alapdokumentumára, a kisebbségvédelmi keretegyezményre hivatkozik – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Kovács.
Kovács Elvira, aki immár nyolc éve tagja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált szerbiai parlamenti küldöttségnek, arra is rámutatott lapunknak nyilatkozva, hogy éppen emiatt mára hatalmas rálátást szerzett az integráció területére. Ennyi aktív év után fontos kapcsolati tőkére is szert tett Strasbourgban, számos embert megismert, ezeket a kapcsolatokat pedig mindenféleképpen kamatoztathatja további munkája során, hangsúlyozta Kovács.
– A VMSZ számára rendkívül fontos az európai integráció folyamata. Az ehhez kapcsolódó munka a múltban is csapatban zajlott. Többen megbeszéltük a különböző kapcsolódó témákat és dokumentumokat, illetve azok részleteit, ezt követően közösen kialakítottuk az álláspontokat, majd ezt képviseltük mindenhol, legyen szó Belgrádról, vagy Budapestről, vagy akár Brüsszelről és Strasbourgról. Ez a jövőben is így fog működni. Például a kisebbségi akcióterven dolgozó munkacsoportnak tagja Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár, valamint Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, mi pedig folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy hogyan alakul ez az akcióterv. Egyébként a munkacsoport eddig háromszor ülésezett, most az érdemi munkára fektetik a hangsúlyt, hogy megíródjon a dokumentum. A vázlat már elkészült, most dolgoznak a különböző fejezeteken. Számunkra a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó fejezet a legfontosabb. Ez a mi erőfeszítéseinknek köszönhetően került a dokumentumba. Az oktatással és a hivatalos nyelvhasználattal foglalkozó fejezetek szintúgy kiemelt figyelmünket élvezik – taglalta Kovács.
Válaszolva kérdésünkre, hogy év végéig mely fontosabb feladatok elvégzése vár a parlament integrációs bizottságára, az elnökhelyettes megjegyezte: sajnos a köztársasági képviselőház ütemterve továbbra is bizonytalan. Bár vannak elképzelések arról, hogy mi minden kerülhet napirendre az őszi ülésszakban, megtörténhet, hogy a tervek módosulnak, tette hozzá Kovács.
– Amire biztosan számítani lehet, méghozzá feltehetőleg október második felében, az egy közmeghallgatás a termőföldek eladásával kapcsolatos uniós szabályzatokról, felsorakoztatva a tagállamok gyakorlatát, illetve tapasztalatát. Ezenfelül azt is tudni kell, hogy az Európai Integrációs Bizottság a parlament napirendjén szereplő összes törvényt és törvénymódosítást felülvizsgálja, még az adott ülést megelőzően. Tehát egy igencsak aktív és gyakran ülésező testületről van szó – magyarázta az elnökhelyettes.
