Az uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa tegnap elfogadta azt a költségvetést módosító javaslatot, amelynek révén az unió az idén mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekében. A pénz többségét, 300 millió eurót azoknak az unión kívüli országoknak a támogatására fordítják, amelyek a szíriai menekültek többségét befogadták. Százmillió euróval az a keret bővül, amelyből Brüsszel a tagállamoknak nyújthat rendkívüli segítséget a válságkezeléshez.
Ezenfelül 56 millió euró kifizetését is jóváhagyták humanitárius segítségnyújtás céljára. Emellett az ahhoz szükséges pénzre is rábólintottak, hogy a migrációs válság kezelésében részt vevő uniós ügynökség, a Frontex határőrizeti ügynökség, a menekültügyi támogató hivatal és az Europol 120 fővel bővíthesse létszámát.
A miniszterek tanácskozását követően Jean Asselborn, a tanács soros elnökségét ellátó, Luxemburg bevándorlási minisztere elmondta, hogy a belügyminiszterek ott folytatták a munkát, ahol a legutóbb abbahagyták, a 160 ezer menekült áttelepítésének részleteiről egyeztettek. Az első áttelepítés egyébként most pénteken lesz; eritreai menekülteket helyeznek át Olaszországból Svédországba.
„Nyilvánvaló, hogy az áttelepítés csak akkor lehetséges, ha a hot spotok hibátlanul működnek” – szögezte le Asselborn, és azt is tudatta, hogy a tanács további 670 ember mozgósításához járult hozzá a menekültek kezelésének felgyorsításához. Mint mondta, akiket megillet a védelem, azoknak menekültstátust kell adni, akiket viszont nem, azokat haza kell küldeni. Ennek érdekében a Frontexen belül önálló részleg jöhet létre a visszaküldések kezelésére és megszervezésére.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a miniszterek a határellenőrzésről is vitát folytattak, s a többség a mellett van, hogy bár a határok védelme jelenleg alapvetően tagállami felelősség, a külső határokat közösen és hatékonyabban kell(ene) ellenőrizni. A többség a Frontex megerősítését és új határellenőrzési technológiák alkalmazását is támogatja. Asselborn leszögezte: a schengeni övezet jövője a külső határok megvédésének hatékonyságától függ. „Ha nem tudjuk hatékonyabbá tenni a külső határok ellenőrzését, akkor hatalmas annak a kockázata, hogy a schengeni övezet nem éli túl” – mondta.
