A mai életmód, amit folytatunk: a gyorsétkezdékben való táplálkozás, a rendszertelen étkezés, valamint a stressz nem tesz jót az emésztőszerveinknek, így az egészségünknek sem, figyelmeztetnek a szakemberek. Dr. Srđan Đuranović, a Szerbiai Gasztroenterológusok Egyesületének elnöke rámutatott, az emésztőszervrendszer gyógyításával és kezelésével foglalkozó szakorvosok célja nem elsősorban a fennálló betegség kezelése, hanem a betegség okainak feltárása és a megelőzés is. Ezt a célt szolgálja az egyesület szervezésében a hétvégén sorra kerülő III. Szerbiai Gasztroenterológiai Tanácskozás, ahol nemzetközi szakorvosok is tartanak majd előadásokat.
Dr. Đuranović rámutatott, nyugati adatok alapján, amitől Szerbia sem tér el sokban, a felnőtt lakosság mintegy 20 százaléka szenved az emésztő szervrendszer valamilyen betegségétől. Mint mondta, vannak betegségek, például az irritatív bélmozgások, amelyek nem láthatók, de a páciensnek jelentős gondot okoznak. Készült egy tanulmány, amelyben 50 polgár vett részt, és akiknek lactobacillus bifidus, illetve oligofructóz prebiotikum tartalmú élelmiszert, elsősorban joghurtot iktattak be az étkezésébe. Tíz-tizenkét nap után a páciensek emésztésében pozitív változásokat figyeltek meg a szakemberek.
– Mi, gasztroenterológusok hisszük, hogy az emésztőszervrendszer működésének egyensúlya, illetve a bélflórák egyensúlya ad majd választ a jövőben az emésztőszervrendszer számos betegségére – magyarázta a szakorvos.
Dr. Goran Janković szakorvostól, a tanácskozás szervezőbizottságának tagjától megtudtuk, a gasztroenterológia számos témát rejt magában, ám az egyik nagy téma, amivel a tanácskozás során foglalkoznak majd, azok az emésztőszervrendszer mikroorganizmusai, de téma lesz a tuberkulózis és az emésztőszervrendszer kapcsolata, a hepatitis-C, a krómbetegség, a májtranszplantáció, a helicobaktérium is.
A gasztroenterológiai tanácskozásra, amely mától szombatig tart, 400 gasztroenterológust, hepatológust és más, az emésztőszervrendszerrel foglalkozó szakorvost várnak Belgrádba az ország egész területéről, illetve külföldről: Ausztriából, Magyarországról, Bosznia-Hercegovinából, Bulgáriából, Montenegróból, Franciaországból, Horvátországból, Olaszországból, Macedóniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Szlovéniából, Svájcból, Svédországból és Nagy-Britanniából. Tervek szerint a szakemberek mintegy 60 tudományos munkával ismerkedhetnek meg és mintegy 80 előadáson vehetnek részt. A tanácskozás során az általános orvosoknak képzést tartanak majd, hiszen, mint arra a szakorvosok rámutattak, ők találkoznak először a páciensekkel és azok panaszaival, és az ő feladatuk felismerni a tüneteket, hogy azokat kellő időben kezelni lehessen.
