A közgazdaságtant sokan száraznak és unalmasnak tartják, művelőit pedig olyan unalmas embereknek, akik csak könyvelgetnek, számolgatnak, de mindig az események után kullognak. Ha a folyamatokat elkezdenénk vizsgálni a természettudomány megközelítéséből, egészen érdekes párhuzamokat fedezhetnénk fel.
Amikor az emberi viselkedést vizsgáljuk, azt elemezzük, hogy milyen egyéni és milyen kollektív döntések születnek. A döntések hátterében mindig valamilyen csereügylet húzódik meg. Az állatvilágban a viselkedésformák a túlélést szolgálják. Az evolúció hatott ebbe az irányba, hiszen csak a túlélők maradtak fenn. Az állatok nem töprengenek a döntéseiken, és nem gondolkodnak a következményeken sem. Az azonnali hatásokat mérlegelik csupán. Genetikailag úgy vannak beprogramozva, hogy követik az evolúció során sikeresnek bizonyult stratégiákat. Még akkor is, ha a megváltozott körülmények között éppen ez okozza a vesztüket.
Az ember racionalitása azt jelenti, hogy másképpen születnek a döntések. A rövid távú esélyek mérlegelése mellett képesek vagyunk továbbgondolni a jövőbeni események valószínűségét. Így jutunk el a gazdaságpszichológia fogalmáig. A gazdaságpszichológia multidiszciplináris szemléleti mód: a közgazdaságtan és a pszichológia tudományának találkozása és interaktív kapcsolata. Alig egy évszázados előtörténete ellenére komoly eredményeket produkált a gazdasági élet különböző területein. Kialakulása a XX. század elejére tehető, amikor felgyorsult a technikai fejlődés, elterjedt a tömegtermelés.
KÜLÖNÖS HÁZASSÁG
Gyorsan túlnépesedő bolygónk lakossága a közgazdaságtudománytól várna hatékony megoldásokat. Hogyan megteremteni egy környezetkímélő, de hosszú távon is fenntartható növekedés alapjait? Hogyan növelni a foglalkoztatást, hogy közben ne okozzunk vissza nem fordítható károkat környezetünkben? Milyen legyen a javak optimális elosztása, és milyen mechanizmusokkal lehet ezt hatékonyan szabályozni? A multidiszciplináris megközelítés más tudományágak eredményeit és tapasztalatait próbálja a közgazdaságtannal ötvözni. Ez jó hatással lehet az ökonómia elméleti és gyakorlati fejlődésére. A közgazdaságtudomány és a matematika párosítása nagyon sok probléma megoldását segítette elő már évtizedekkel ezelőtt is. Az értéktörvény-elmélet és a statisztikai módszerek is a két tudomány keresztezéséből jöttek létre. Újszerű próbálkozás, hogy 2009-ben a Bank of England vezetői kezdeményezésére egy konferencia keretében zoológusok és bankárok találkoztak, hogy egymás módszereit megismerjék. A zoológusok javaslata szerint hasznos felismerésekhez vezethetne, ha a közgazdászok ökoszisztéma-analógiákat alkalmaznának bizonyos jelenségek vizsgálatakor. A bankok és más gazdasági szubjektumok működését lehetne ilyen analógiák alapján vizsgálni. A halpopulációk számbeli alakulása jó analógiának bizonyult a bankok és pénzintézetek vizsgálatakor. Az orvostudomány és a közgazdaságtan összekapcsolásával a járványok kialakulásának és terjedésének analógiájával a bankok sorozatos „bedőlését” próbálják megmagyarázni. A Fed, az amerikai központi bank sikeresen próbálkozott a villamossági és a pénzügyi rendszer közötti analógiákkal.
A GAZDASÁG MINT ÖKOSZISZTÉMA
Ha a gazdaságot ökoszisztémaként vizsgálgatjuk, olyan következtetésekre is juthatunk, hogy a ciklikusan megjelenő, különböző intenzitású gazdasági válságok természetes jelenségként foghatóak fel. Ez a felfogás beleillik egy olyan elképzelésbe is, miszerint a piaci törvények ugyanúgy hatnak, mint a természeti törvények. Ezért a piaci folyamatok, az úgynevezett „láthatatlan kéz” végül majd helyre teszi a dolgokat. Ha azonban a természetben és a gazdaságban az emberi szándéktól függetlenül ható erők és törvényszerűségek működnek, amit az emberi értelem fel tud ismerni, akkor az emberi tevékenység, a „látható kéz” ezt valamilyen szinten befolyásolni is képes. Az emberi értelem vezetett oda, hogy eszközöket kezdtünk megalkotni, a természet erőit az emberi szükségletek tudatos kielégítése céljára kezdtük felhasználni. A kerék, az ék, az íj felfedezése spontánul nem történt volna. Másrészt, a természetben rengeteg, az evolúció eredményeként felfogható megoldás létezik, és ezeket érdemes lemásolni. Az értelem szerepe a fontos az ilyen megoldások alkalmazásakor. A természetben bizonyos megoldások kialakulásához évmilliók evolúciós folyamataira van szükség, miközben számos megoldásról kiderül, hogy hosszú távon életképtelen. Az ember viszont az ilyen megoldásokat lemásolhatja, majd a saját hasznára fordíthatja. Elektromos izzó, szélmalom, vízerőmű, robbanómotor vagy villanymotor, számítógép és egyéb szerkezet természetes úton sosem jött volna létre. Van azonban egy olyan vélemény is, hogy az ember által kitalált és elkészített eszközök kevésbé hatékonyak és tökéletesek, mint a természet alkotta dolgok, ezért hosszú távon nem is életképesek. A másik vélemény szerint viszont az ilyen megoldások csak az emberi értelem felhasználásával jöhetnek létre, ez tesz bennünket felsőbbrendűvé. Közben nem szabad elfelejtenünk, hogy a természet és annak szerves része, maga az ember is folyamatos változáson megy át. A folyamatokat azonban csakis a változások dinamizmusának tükrében tudjuk megérteni.
