Huszonnégy óra alatt húsz alkalommal szálltak fel az orosz légierő gépei Szíriában, és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet tíz célpontjára mértek légicsapásokat – közölte az orosz védelmi minisztérium vasárnap. A légitámadásokkal megzavarták a szélsőségesek vezénylési rendszerét, az utánpótlási vonalaikat, és jelentős károkat okoztak a terrorakciók előkészítéséhez használt infrastruktúrákban – áll a minisztérium közleményében. Nyugati és helyi ellenzéki források azonban arról számoltak be, hogy több bevetés során nem a szélsőségeseket, hanem a nyugati támogatással bíró szíriai felkelőket bombázták. Washington és London attól tart, hogy Moszkvának inkább Bassár el-Aszad rezsimjének fenntartása áll az érdekében, mint a terroristák elleni harc.
A légicsapásokat Szu–34, Szu–24M és Szu–25 típusú katonai repülőgépek hajtották végre Idlíb és Rakka tartományokban. A célpontok között egy terrorista kiképzőtábor és egy öngyilkos merényletekhez használt öveket gyártó üzem is volt, továbbá a minisztérium közlése szerint az akciókkal elpusztítottak három lőszerraktárt és az Iszlám Állam négy parancsnoki központját is.
Moszkva már korábban közölte, a kormányerők tervezett hadműveleteivel párhuzamosan fokozni fogja légi támadásait Szíriában. „Megvan annak a kockázata, hogy elhúzódik, de Moszkva három-négy hónapos hadműveletről beszél” – mondta korábban Alekszej Puskov, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke. Ennek jegyében Oroszország szerdán indította meg légitámadásait a négy éve háború sújtotta közel-keleti országban, hivatalosan az Iszlám Állam visszaszorításának céljából. A szerdai beavatkozás néhány órával azután vette kezdetét, hogy az orosz felsőház felhatalmazást adott Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz fegyveres erők Oroszországon kívüli bevetésére. A hivatalosan közzétett felsőházi határozat ugyanakkor teljesen általános szövegezésű volt, nem tett említést Szíriáról, és sem földrajzilag, sem időben nem szabott korlátot a felhatalmazásnak, és nem tért ki a műveletek céljaira, illetve a bevethető haderőnemekre sem.
Az orosz vezérkar szombati közlése szerint az orosz légitámadások következtében Szíriában elmenekült állásaiból az Iszlám Állam terrorszervezet több mint félezer harcosa. Londonban és Washingtonban viszont úgy látják, hogy az orosz beavatkozás csak ront a helyzeten. Andrej Kartapolov tábornok, helyettes vezérkari főnök egy sajtótájékoztatón elmondta, az orosz harci repülőgépek támadásai jelentősen meggyengítették a terroristák katonai képességeiket. A bombázások éjjel-nappal folytak Szíria egész területén. A szélsőségesek körében pánik tört ki, és mintegy hatszázan elmenekültek az elfoglalt területekről – állította a tábornok hírszerzési értesülésekre hivatkozva. Kartapolov azt is elmondta, hogy Oroszország előre értesítette az Egyesült Államokat a bevetésekről, és azt tanácsolta, hogy maradjanak távol az amerikai repülőgépek attól a területtől, ahol az orosz akciók folynak. Ezek a támadások nemcsak folytatódni fognak, hanem fokozódik is az intenzitásuk – mondta.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal a felhívással fordult Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz, hogy vizsgálja felül a szíriai légi hadjárat elindítására vonatkozó döntését, és azzal vádolta meg az orosz haderőt, hogy légitámadásai során több tucatnyi civil halálát okozta. „Beszélni fogok Putyinnal, és meg fogom mondani neki, hogy nagyon szomorú vagyok ebben az ügyben. Miután két baráti országról van szó, kérni fogom, hogy vizsgálja felül az intézkedéseit” – mondta Erdogan, aki attól tart, hogy a hazája fogja megfizetni az orosz akciók árát, mert Törökország határos Szíriával, és eddig kétmillió szír menekültet fogadott be.
Michael Fallon brit védelmi miniszter a legnagyobb példányszámú brit tömeglapnak, a The Sunnak nyilatkozva kijelentette: a brit védelmi tárca hírszerzési adatai arra vallanak, hogy húsz orosz légitámadásból egy éri az Iszlám Állam szíriai alakulatait. Fallon szerint a védelmi minisztériumnak bizonyítékai vannak arra is, hogy az orosz légierő vezérlés nélküli robbanóeszközöket dob civilek lakta területekre, valamint az Aszad-rezsim ellen harcoló, a nyugati koalíció által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg egységeire.
David Cameron brit kormányfő rettenetes hibának nevezte Oroszország részéről Bassár el-Aszad szíriai elnök katonai támogatását. David Cameron, aki a kormányzó brit Konzervatív Párt éves kongresszusának nyitánya előtt adott interjút a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának, amelyben tragikusnak nevezte, hogy a Szíriában eddig végrehajtott orosz légitámadások zöme olyan térségekre irányult, amelyeken nincs jelen az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet. Az oroszok „Aszadot, ezt a mészárost” támogatják, ami a saját szempontjukból és az egész világ számára egyaránt „rettenetes hiba” – fogalmazott a brit kormányfő, majd hozzátette: az orosz katonai fellépés még inkább destabilizálja a térséget, még további radikalizálódáshoz vezet, és súlyosbítja a terrorveszélyt. Cameron szerint Aszad sokkal több szíriait üldözött el otthonából, mint az Iszlám Állam.
Barack Obama amerikai elnök szintén bírálta Oroszországot a Szíriában az ellenzéki erők ellen „válogatás nélkül” végrehajtott légicsapások miatt, és leszögezte, hogy ha az orosz légi hadjárat továbbra is ugyanebben a szellemben folytatódik, akkor Washington nem fog együttműködni Moszkvával az Aszad-ellenes erők megsemmisítésére irányuló orosz kampányban. A New York-i orosz–amerikai csúcsra kitérve Obama arról számolt be, hogy ott arra az esetre ajánlotta fel együttműködését Putyinnak, ha az orosz elnök közben tud járni a szíriai politikai rendezésért Iránnál és Aszadnál. Úgy vélekedett, hogy Moszkva beleragad az ingoványba, ha az orosz elnök nem az Iszlám Államra összpontosít, és nem segít egy olyan politikai átmenet megvalósításában, amelynek eredményeképpen Aszad lemond majd a hatalomról. Obama igyekezett elszigeteltként bemutatni az orosz erőfeszítéseket, rámutatva, hogy Putyin koalíciója csak Iránból és Aszadból áll, miközben a világ többi része szerinte az amerikai vezetésű koalícióhoz csatlakozott. Álláspontja szerint Oroszország nem lát különbséget az Iszlám Állam és a szíriai ellenzék között, mert Moszkva nézőpontjából ők valamennyien terroristák.
Az orosz légicsapásoknak csak és kizárólag az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásaira kell összpontosulniuk – ezt mondta Francois Hollande francia államfő Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pénteken Párizsban. A francia köztársasági elnök erről Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt a normandiai négyek (Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország) vezetőinek találkozója után. „Mindketten hangsúlyoztuk, hogy az Iszlám Állam az az ellenség, amely ellen harcolnunk kell” – mondta Angela Merkel. A német kancellár cáfolta, hogy nézeteltérés lenne közte és francia kollegája között Bassár el-Aszad szíriai elnök sorsát illetően. Aszadnak mindkettőjük szerint távoznia kell a hatalomból. Oroszország viszont kitart hagyományos szövetségese mellett. „Olyan megoldás kell Szíriában, amely az ellenzék érdekeit is figyelembe veszi, és főleg azt. Ez az ellenzék a támogatásunkat élvezi” – hangsúlyozta a német kancellár. A francia elnök jelezte, hogy orosz kollégájával beszéltek a politikai megoldás megtalálásának szükségességéről azért, hogy „a kormány és az ellenzék olyan helyzetbe kerüljön, hogy képes legyen konszenzusos kormányt létrehozni”. Francois Hollande megerősítette, hogy „Szíria jövőjét – ugyanakkor – Bassár el-Aszad távozásával” képzeli el. Oroszország „mindig is elkötelezett volt Szíriában. A kezdetektől Bassár el-Aszad rezsimjét támogatta. Mára még tovább lépett, de végül is ugyanazt a vonalat képviseli” – hívta fel a figyelmet a francia elnök, aki megerősítette, hogy együtt kíván működni Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Iránnal, Törökországgal, az Öböl-országokkal és az Európai Unióval, hogy politikai megoldást találjanak a konfliktusra, amelyben eddig 250 ezren vesztették életüket, és amely miatt 4 millióan menekültek el Szíriából.
Mindeközben egy jordániai parlamenti képviselő orvostanhallgató fia is öngyilkos merényletet hajtott végre, mindössze három hónappal azután, hogy otthagyta az egyetemet és csatlakozott az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez. „A fiamnak megvolt mindene, családja, pénze, orvosnak tanult, de rettenetes gondolatok uralkodtak el rajta” – mondta az AP hírügynökségnek Mázen Dalain képviselő. Az apa szerint az Iszlám Állam, amely televíziók és az internet révén mindenki otthonába eljut, tévútra vitte a 23 éves fiát. Mázen Dalain az Iszlám Államhoz köthető médiából, illetve az iraki Anbár tartományból sugárzott tévéből értesült a minap Mohammed fia öngyilkos merényletéről. Egy internetes portáljuk, a Dabiq közölte, hogy öngyilkos merénylők három, robbanóanyaggal megpakolt gépkocsival iraki katonai barakkokba hajtottak Anbár székvárosának, Ramádinak a peremén. Az apa az Iszlám Állam egyik honlapján feltett fényképen ismerte fel a merénylők között a saját fiát.
Az Iszlám Államhoz köthető események a világ más részein is aggodalomra adnak okot. A spanyol belügyminisztérium közlése szerint spanyol és a marokkói hatóságok az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezetnek harcosokat toborzó hálózat tíz tagját fogták el Toledo, Badalona és Xeraco városában, valamint a marokkói Casablancában. A csoport feladata a toborzás mellett az volt, hogy a jelentkezőket kiképezzék, majd segítsék őket abban, hogy eljussanak a terrorszervezet által uralt iraki és szíriai területekre, ahol csatlakozhatnak a szélsőséges fegyveresekhez.
A szíriai elnök ugyanakkor továbbra is bizakodó, szerinte győznie kell a polgárháborúban a szíriai–iráni–iraki–orosz koalíciónak, mert ha kudarcot vallanak, Szíria széthullik, és az pusztító hatással lesz a Közel-Keletre. Bassár el-Aszad erről az iráni televíziónak adott interjújában beszélt vasárnap. Az elnök azt mondta, hogy bízik a szövetség hatékonyságában, jók a siker esélyei a terrorizmus elleni harcban. A négy ország gyakorlati eredményeket fog elérni, nem úgy, mint az Egyesült Államok vezette koalíció egy éve folyó légi hadjárata az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban, ami az erőszak terjedéséhez vezetett. A fizetendő ár azonban biztosan nagy lesz – mondta. Az elnök kijelentette, hogy az ország politikai rendszeréről és vezetőiről szóló vita Szíria belügye. Arra kérte a nyugati országokat, hogy csatlakozzanak a szíriai koalícióhoz. „Ha ezek az államok komolyan és őszintén csatlakoznak a terrorizmus elleni harchoz, vagy legalább leállítják a támogatásukat, akkor az eredmények sokkal gyorsabban elérhetők” – jelentette ki Bassár el-Aszad.
