A törökbecsei határban található Borgyoson áprilisban kezdődtek meg azok az ásatások, amelyeket a Vajdasági Múzeum archeológusai és a kieli Christian Albrechts Egyetem szakemberei augusztusban két helyszínen folytattak: az egyik továbbra is Borgyos, ahol sikerült kiásni egy, a Tisza menti kultúrából származó házat, a másik a borgyosi lelőhely tágabb körzetében található Precska, amely egy a korai neolitikumhoz tartozó Körös–Sztarcsevo-kultúra idejéből származó 8000 éves település.
Aleksandar Medović archeobotanikus elmondása szerint Precska esetében egy olyan településről van szó, amely ezer évvel régebbi Borgyosnál.
– Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan lehetséges az, hogy ilyen kis területen két ekkora méretű település létezett. Precska tíz hektáron terült el, ami a sztarcsevói korszakban hatalmasnak számított, a késő neolitikumból származó Borgyos pedig 40 hektáros volt. Ezen a vidéken kiváló volt a termőföld és kedvező a klíma, és a települések fejlett mezőgazdasággal rendelkeztek – mondta Medović.
A törökbecsei önkormányzatnak köszönhetően sikerült elvégezni egy bronzkori sír konzerválását és restaurálását is. Medović szerint ez a sír azért is különleges, mert a bronzkorban a holttesteket elégették és urnákba temették, de ebben az urnában nem volt holttest, tehát kenotáfiumról van szó, azaz a holttest más helyen található. Az archeológusok a precskai helyszínen emellett egy nyolcezer éves sztarcsevói csontvázat is találtak.
Szerbiában először folynak ásatások sztarcsevói településen geomágneses felvételek segítségével, ennek köszönhetően sokkal precízebb és gyorsabb munkát lehet végezni. Az ősi Borgyos titkai című kiállítás a tervek szerint decemberben nyílik meg, az ásatások pedig áprilisban tovább folytatódnak.
