Magyarország a 63. helyen áll a World Economic Forum versenyképességi listáján, a tizenkét kritérium alapján számolt Global Competitiveness Index (GCI) szerint. Szerbia megtartotta a tavalyi 94. helyét.
A 2014-es felmérésben Magyarország a 60. volt a 140 ország rangsorában.
Az első helyen évek óta Svájc áll, amely a 2015-16-os felmérésben Szingapúrt, az Egyesült Államokat, Németországot, Hollandiát, Japánt, Hongkongot, Finnországot, Svédországot és Nagy-Britanniát előzi meg az első tíz között. A sorban Azerbajdzsán a 40., Kazahsztán a 42., Oroszország a 45., és a listán 58. Ruanda versenyképességben megelőzi az 59. Szlovéniát.
Magyarországon a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet végezte a felmérést, az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglalójában a Kopint-Tárki rámutatott: az Európai Unió versenyképessége tovább romlott a 2014-es 4,74-es átlagpontszámról 4,63 pontra, nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesés miatt. Pontszámokban a tagállamok közül a legtöbbet Csehország (4,53-ról 4,69-re) és Írország (4,98-ról 5,11-re) javított. Az EU két legfőbb versenytársával szembeni lemaradás továbbra is igen tetemes; a 28 tagállam átlagos pontszáma a 12 pillér közül csak egyben jobb, mint Japáné (makrogazdasági mutatók), és csak kettőben előzi meg az Egyesült Államokat (makrogazdasági mutatók és egészségügy és alapoktatás).
A felmérés szerbiai eredményét Dušan Vujović pénzügyminiszter értékelte, aki azt mondta, nem lepte meg Szerbia helyezése a globális versenyképességi listán, annak viszont nem örül, hogy a felmérést végző menedzserek nem észlelték az országban tapasztalható előremutató, pozitív változásokat. Vujović arra utalt, hogy a versenyképességi indexet jórészt a megkérdezett menedzserek gazdasági elvárásai alapján határozzák meg.
A jelenlegi szerbiai gazdasági helyzet azt mutatja, hogy a menedzsereknek nem volt igazuk – jegyezte meg a szerb pénzügyminiszter.
Magyarország sem lehet elégedett azzal, hogy már négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, amivel a világ középmezőnyébe tartozik.
