A migrációs válság kezelését célzó hatpontos javaslatcsomaggal érkezett az Európai Tanács tegnap este kezdődött rendkívüli brüsszeli ülésére Orbán Viktor, aki bajorországi sajtótájékoztatóján a magyar–horvát határon is „éles határzárat” helyezett kilátásba. A magyar kormányfő a Banz kolostorban (Kloster Banz) ismertette az elképzeléseit, miután részt vett a konzervatív CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán, és tárgyalt Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével.
Horst Seehofer bajor kormányfő, Orbán Viktor és Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Bad Staffelsteinban tartott tanácskozást követő sajtótájékoztatón (Fotó: MS/MTI)
Orbán javaslatai között szerepel Görögország megnyerése arra, hogy engedje át a külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Emellett kezdeményezi a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását. Utóbbival kapcsolatban szorgalmazta: az uniós tagokat és tagjelölteket automatikusan tekintsék biztonságosnak.
Negyedik javaslata, hogy új pénzügyi források érdekében minden tagállam növelje meg egy százalékkal (uniós) befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Ez három milliárd eurót jelent egyszázalékonként, és annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez. Indítványozta továbbá kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítette Törökországot, és javasolta, hogy „Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot”. Végül úgynevezett világkontingens, világkvóták létrehozására tett javaslatot, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe.
Orbán Viktor szerint a most zajló migránsválság történelmi súlyban és történelmi távlatban határozhatja meg Európa jövőjét. Azt, hogy Európa hogyan válaszol a helyzetre, nagy mértékben meghatározza az, hogy milyen választ ad Németország. Kijelentette: a magyar kormány álláspontja szerint nem a schengeni szabályok felfüggesztése a helyes út. Nézete szerint lehetséges a jog által megszabott keretek közé terelni a jelenleg „a jogrenden kívül” zajló folyamatokat, és ő ehhez kér támogatást.
Orbán a magyar–horvát határon is „éles határzárat” helyezett kilátásba. „Ha az a jelentés érkezik, hogy képesek vagyunk érvényt szerezni a magyar jogszabályoknak, és a fizikai határzárat a zöldhatáron életbe léptetni, és a belépni akarókat a kijelölt pontok felé vagyunk képesek irányítani, akkor el fogjuk rendelni az éles határzárat. Függetlenül a horvátok fenyegetésétől és zsarolásától, ez bármelyik nap bármelyik órájában bekövetkezhet. A helyzetet nehezíti, hogy Horvátország ezrével hordja a magyar határhoz azokat az embereket, akik nem akarnak regisztrálni, nem akarják elfogadni a hatóságokkal történő együttműködés alapkövetelményét” – fejtette ki, hozzátéve, hogy e határzár után nem lesz lehetséges büntetőjogi következmények nélkül átlépni a zöldhatárt Horvátország és Magyarország között.
Szólt arról is, hogy a magyar–szerb határon bevezetett határzárral a töredékére esett vissza az illegális belépés Szerbiából. Magyarország képes a menekülteljárásokat még a határon, a schengeni övezetbe lépés előtt lefolytatni – vélte. „Nem jókedvünkből tesszük, amit teszünk, senki sem szeret végvárban szolgálatot teljesíteni. (...) De most Magyarországra az a történelmi szerep jutott, hogy meg kell védeni a külső határokat” – fejtette ki, jelezve: ha Magyarország ezt nem teszi meg, akkor a határok Ausztria és Magyarország vagy Németország és Ausztria közé „csúsznak”.
Elmondta, a CSU által javasolt kontingens alapú – a menekültek származási országa szerint meghatározott számú menekült befogadására vonatkozó – megoldás kidolgozásában Magyarország hajlandó részt venni.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt: Magyarország elfogadja Németország döntését, de elsősorban azt kéri, az ne legyen Magyarországra nézve kötelező. „Ne legyen morális imperializmus” – fogalmazott. Miközben nem vitatja el Németországtól azt a jogot, hogy döntsön arról, mindenkit beenged-e, vagy mindenkit elutasít, Magyarország nem szeretne egy tömeges bevándorlás hatására megváltozni.
Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben egy keresztény magánember feladata az, hogy segítsen a rászorulókon, egy keresztény politikusé pedig az, hogy segítsen nekik minél hamarabb ott folytatni az életüket, ahol az ellehetetlenült, és amíg ez nem lehetséges, addig védelmet adni nekik. „Teremtsünk olyan körülményeket ott, hozzunk létre eszközöket, úgy kezeljük a mostani válságot, hogy minél előbb visszatérhessenek, hiszen az az ő életük” – fogalmazott Orbán Viktor.
Seehofer: Történelmi és kaotikus a helyzet
Történelmi jelentőségű, de kaotikus helyzet alakult ki Európában a migránsválság következtében, a szabályokat pedig „német döntésre” helyezték hatályon kívül – vélekedett Horst Seehofer, hangsúlyozva, hogy a német döntés miatt „rendszer, rend és szabályok nélküli helyzet alakult ki, és emiatt minden nap rögtönözni kell”.
A helyzet rendezéséhez Németországban két irányban kell elindulni: korlátozni kell a bevándorlást, és gondoskodni kell a védelemre szoruló emberek integrációjáról, hogy ne alakuljon ki társadalmi feszültség. Ez a „két oszlop”, amelyre építve meg lehet oldani a válságot – mondta a bajor kormányfő, aki szerint a válság megoldásához „kötelesség egymással beszélni, ráadásul Orbán Viktor elengedhetetlenül szükséges a valódi megoldáshoz”.
Manfred Weber CSU-s politikus, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője a tájékoztatón hangsúlyozta: Orbán Viktor jogos kérdéseket vet fel az uniós külső határok védelmével kapcsolatban, és mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy jobb javaslatokkal álljon elő, mint a magyar kormányfő. Ilyen megoldási javaslatok azonban nem merültek fel. Hangsúlyozta: vissza kell állítani a rendet, hogy „ne az embercsempészek, hanem az államok dönthessenek arról, ki jöhet Európába”.
Közben Berlinben a szövetségi szinten a CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó SPD parlamenti frakciójának vezetője, Thomas Oppermann sajtótájékoztatón azt mondta: miközben „Orbán Viktor sárba tiporja az emberi jogokat, a CSU kiteríti előtte a vörös szőnyeget. A magyar miniszterelnök nem a megoldás, hanem a probléma része”. Anton Hofreiter, a Zöldek frakcióvezetője azt mondta: „a CSU jobboldali populista politikát folytat, és udvarol Orbán Viktornak, aki szögesdrótkerítést építtet, és megvereti a menekülteket.”
