2024. március 28., csütörtök

A központi bank nem fizet másnak a hibás üzleti döntése miatt

Jorgovanka Tabaković: Az SZNB nem viselkedhet úgy, mint a kommunista időkben

Az állam nem vállalja át senkinek sem a kifizetetlen hiteltartozásait – mondta tegnap Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (SZNB) kormányzója a Szerbiai Képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén. Mint hozzátette, a központi bank vezetőségének esze ágában sincs fizetni bárki hibás üzleti döntésének a számláját. Az idén az SZNB a saját hatáskörén belül igyekezett megoldásokat javasolni a nem kifizetett hitelrészletek problémájára, de – mint mondta – nem a központi bank hozta létre ezeket a hiteleket, hanem a rossz kockázati felmérés következményei.

A Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium és az Igazságügyi minisztérium képviselőiből egy munkacsoportot hoztak létre, amelynek az a feladata, hogy megtalálja a megoldást a kialakult helyzetre. Nem várhatunk gyors és mindenki számára ideális eredményeket – figyelmeztetett a bankkormányzó, majd hozzátette, hogy nem hoznak elhamarkodott intézkedéseket.
Egyes magánbefektetők is érdekeltek lennének az adósság egy részének átvállalásában. A központi bank elemzést készít arról, hogy a hiteladósságok mekkora részét képezik az ország GDP-jének.
A svájcifrank-alapú hitelekben eladósodott polgárok gondjaival kapcsolatban Tabaković elmondta, hogy az állami költségvetésből nem szándékoznak támogatni a bajba jutottakat, és azt szorgalmazzák, hogy a bankok és az ügyfelek egymás között érjenek el megállapodásokat.
– Az SZNB nem viselkedhet úgy, mint a kommunista időkben a központi bank, amely meghatározta, hogy ki kinek az adósságát fogja kifizetni. Nem akarunk senki zsebébe belenyúlni, és senkit sem utasithatunk arra, hogyan intézze a pénzügyeit – mondta a bankkormányzó.

Tabaković emlékeztetett arra, hogy az SZNB négy modellt kínált fel, az adósság problémájának megoldására, és a bankok továbbra is hajlandóak euróban konvertálni a svájcifrank-alapú hiteleket. A központi bank vezetője hozzátette, hogy a szóban forgó 22 ezer polgár közül szinte senki nem élt a konverzió lehetőségével, és csak egy részük döntött a kamatcsökkentés mellett.