Gyorsított eljárási folyamatban fogadja el a köztársasági képviselőház a csődigazgatási ügynökségek jogi fennhatóságairól szóló törvénymódosítást, mivel a Privatizációs Ügynökség az elmúlt tíz évben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – áll a szerb kormány döntésében, amelyet már a parlament elé terjesztett.
Željko Sertić, gazdasági miniszer az üggyel kapcsolatban annyit mondott, hogy a több mint 500 magánosítás előtt álló állami vállalat portfóliója is a Magánosítási Ügynökségtől a Csődigazgatási Ügynökséghez kerülne át. Véleménye szerint így gyorsabban lehetne esetükben megoldást találni. Sőt, már olyan spekulációkba is belebocsátkozott, hogy az év végéig 450 cég sorsáról sikeres döntés születhet, sőt a stratégiai fontosságú, a hitelezőktől államilag védett cégek közül is egyet újból talpra állítanak. Mint ismeretes, összesen 17 van belőlük.
– A következő időszakra több törvény módosítását is tervezzük. Ezek együttesen olyan jogi légkört biztosítanának, amelyben a csődeljárások sokkal hatékonyabbak és ellenőrizhetőbbek lesznek. Ez azt is jelenti, hogy sokkal jobbak az esélyek arra is, hogy egy vállalat tiszta lappal induljon. Erre szükség van, hiszen a problémás állami cégek hatalmas terhet jelentenek az állam számára – magyarázta a tárcavezető.
Az év végéig tehát a parlament elfogadná az új törvényt, amely a Csődigazgatási Ügynökségre ruházná át a magánosításra váró állami cégek sorsát.
Nermina Ljubović, a Szerbiai Gazdasági Kamara gazdasági részlegének igazgatója szerint a Csődigazgatási Ügynökség és a kormány közös tevékenysége több problémára is képes lenne megoldást találni.
– A kamara és az ügynökség már több éves együttműködésre tekint vissza. A mi esetünkben a közös munka a problémás vállalkozások és egyéb gazdasági cégek pénzügyi problémáinak megoldásával járt, és ez alapjában véve táptalajul szolgál az egészséges gazdasági légkör megteremtésének – magyarázta az igazgatónő.
KIVÁLÓ MUNKÁT VÉGZÜNK
A Privatizációs Ügynökség kiváló munkát végez, erről tanúskodik az az adat is, hogy két 100 millió eurós kölcsönt is jóváhagytak számunkra a Nemzetközi Valutaalap részéről – nyilatkozta Ljubomir Šubara igazgató.
– Az elmúlt egy-két évben több nyilvános magánosítási felhívást hirdettünk meg, mint az előző 7-8 évben összesen. Persze mindez az agrártárcával közösen végzett, kemény munkának köszönhető. Erről a valutaalap is elismerően nyilatkozott – fejtette ki.
Mindezek ellenére abból az 556 vállalatból, amely az ügynökség listáján szerepelt, mindössze egyet sikerült magánosítani, vagyis megkötni az adásvételi szerződést. Az Agroser cégről van szó, amelyet az olasz Ferrero vásárolt meg 7,95 millió euróért. Šubara szavai szerint azonban további szerződéseket kötnek, ugyanis a következő időszakban még 22 médiaházat magánosítanak, amelyeket az ügynökség már gyakorlatilag el is adott.
GŐZERŐVEL DOLGOZIK A MAGÁNOSÍTÁSI ÜGYNÖKSÉG
Ljubomir Šubara a médiának arról számolt be, hogy a Privatizációs Ügynökség teljes erőbedobással dolgozik. Jelen pillanatban 17 államilag védett cég áll a figyelem középpontjában, viszont október végétől az év végéig további 108 vállalatot kell magánosítani, mert ha ez nem sikerül, vagy a cég részvényeinek egy részét szétosztják a dolgozók között, a többi vagy eladásra, vagy a Részvényalap tulajdonába kerül.
Az államilag védett cégekkel kapcsolatban az igazgató még hozzátette, hogy ha májusig nem találnak megoldást azok ügyviteli problémáira, nem fogják meghosszabbítani a magánosítás határidejét.
– Az állami védelem alól kivont vállalatok közül 43 még mindig aktív, 34-ben már lezajlottak a csődeljárási folyamatok, 9-ben pedig jelenleg is tartanak. A közül a 395 cég közül, amelyekben előzőleg nem fogalmaztuk meg a szerkezetátalakítás szükségességét, 152-ben zajlik a csődeljárás, 36-ban pedig ezután kezdődik el – fejtette ki, valamint arról is beszélt, hogy jelenleg 10 speciális kórház magánosítására választottak ki privatizációs szakértőt.
Végül az igazgató arról is nyilatkozott, hogy több olyan állami vállalat ajtajára is lakat került, amelyek már évek óta nem mutattak hajlandóságot gazdasági problémájuk rendezésére. Ide sorolható a Kraljevo Vagongyár, az Október 14., vagy a két traktorgyár (IMT, IMR). Megjegyzendő azonban, hogy a két utóbbinak a magánosítására több megoldást felvetettek a szakemberek és a külföldi befektetők is, de hiába.
– Több ízben is találkoztunk a vállalatok vezetőségeivel, szakszervezeteivel, külön-külön, illetve egyszerre is, hogy ugyanazt hallják ugyanabban az időben tőlünk. Akkor jöttek rá, hogy a bezárási határozatok mellett nem politikai meggyőződésből döntött a kormány, hanem gazdasági okok miatt – fejezte be az igazgató, akinek ügynökségét, a gazdasági miniszter nyilatkozatából kikövetkeztetve, decembertől mellőzni fogja.
