2024. március 19., kedd

Folytatódik a horvát „menekültexport”

Zákánynál és Barcsnál lépték át legtöbben a magyar határt – Lezárták a bajakovói határátkelőt, Szlovéniában pedig a breganait
Tovarnikról érkezett migránsok gyalogolnak Botovo és Zákány között a horvát–magyar határ felé

Tovarnikról érkezett migránsok gyalogolnak Botovo és Zákány között a horvát–magyar határ felé

Ellentmondásos hírek érkeznek Horvátországból, hogy megkövetelik-e a jövőben az országba érkező migránsoktól a regisztrációt vagy sem. Az N1 horvát hírcsatorna tudósítása alapján az derült ki, hogy Ranko Ostojić horvát belügyminiszter személyesen nyugtatta meg a bevándorlókat arról, hogy nem vesznek tőlük ujjlenyomatot. „Szálem alejkum, my name is Ranko” (Béke veled, nevem Ranko) – így köszöntötte a buszokon a migránsokat a horvát belügyminiszter a tudósítás szerint. A hírportál honlapjára feltöltött videón az látható, hogy a politikus azt mondja nekik, legfeljebb 24 órát maradnak az országban, kapnak élelmet, majd tovább viszik őket.

A horvát köztelevízió tudósítója viszont azt jelentette tegnap az opatovaci menekülttáborból, hogy miután „megérkeznek a bevándorlók, először regisztrálniuk kell, majd ellátják és elhelyezik őket a sátrakban”. Másként tapasztalta a helyszínen az állapotokat az M1 aktuális csatorna tudósítója, aki közölte az MTI-nek, hogy nem vesznek ujjlenyomatot a horvát hatóságok a migránsoktól a regisztrációhoz. Azokat, akik nem rendelkeznek személyes okmányokkal, lefotózzák, akiknek van valamilyen igazolványuk, átírják a nevét egy papírra, majd aláíratják velük. A hatóságok azt mondják a migránsoknak, hogy ezzel a papírral elhagyhatják az országot.

Ranko Ostojić belügyminiszter az újságíróknak úgy nyilatkozott, azért nem vesznek az illegális bevándorlóktól ujjlenyomatot, „mert az megijeszti őket” – tájékoztatott honlapján a 24 sata című horvát napilap.

A tudósító szerint a migránsok azt sérelmezik, hogy a horvát hatóságok szétszakítják a családokat, és előreküldik a nőket és a gyerekeket. Helyi beszámolók szerint sokan már vasárnap óta a táborban tartózkodnak.

Vasárnap Thomas de Maiziere német belügyminiszter kijelentette, hogy Horvátországnak és Szlovéniának is be kell tartania a dublini előírásokat. A tárcavezető a ZDF országos köztelevízió Direkt című esti műsorában arra a felvetésre, hogy a nyugat-balkáni uniós tagországokban kialakult állapotok is humanitárius válsághelyzetet jelentenek, amelyre hivatkozva a német kormány szeptember elején beengedte a Magyarországról elindult menedékkérőket, azt felelte: „Horvátország más, mint Magyarország”, és Horvátországnak és Szlovéniának „ismét” alkalmaznia kell a dublini szabályokat. Németország nem tudja átvállalni a terheket, Horvátország, Szlovénia és Ausztria pedig „nem teheti meg, hogy egyszerűen áthelyezi a problémát Németországba” – hangsúlyozta a belügyminiszter.

A határzár szeptember 15-ei életbe lépése óta a szerb–magyar határon már több mint harmincezer migráns érkezett a szerb határon át Horvátországba. A zágrábi belügyminisztérium hivatalos adatai szerint hétfő 12 óráig 29 910 illegális bevándorlót számoltak össze. A legnagyobb nyomás továbbra is a szerb határ mellett fekvő tovarniki körzetre nehezedik, ahonnan azonnal elszállítják a migránsokat az újonnan épült opatovaci ideiglenes sátortáborba, a nyugat-szerémségi Ilok (Újlak) mellé. Opatovacon vasárnap ötezer fő befogadására alkalmas sátortábort épített fel a horvát katonaság. A kétszáz sátorból álló táborban a migránsok legfeljebb két napot maradnak, majd tovább szállítják őket a magyar határra.

 LEZÁRT HATÁRÁTKELŐK

Vasárnap éjféltől Zágráb lezárta a Szerbia és Horvátország közötti legforgalmasabb határátkelőhelyet a bejövő teherforgalom előtt – számolt be a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn. Az MTI közlése szerint a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci–Bajakovo átkelőnél Szerbia irányából reggel már körülbelül 10 kilométeres sorban álltak a kamionok. A két nyugat-balkáni országot nyolc átkelőhely köti össze, hetet már korábban lezártak a migránsáradat miatt, és a teljes forgalmat a Batrovci–Bajakovo átkelőhöz irányították. A szerb kormány képviselői a gazdasági károkra hivatkozva bírálták a horvát lépést.

Vasárnap éjjel Szlovéniában nem a hatóságok, hanem a migránsok zárták le a bajakovói határátkelőt. A javarészt Közel-Keletről érkező menekültek hétfő virradóra teljesen blokkolták a határátkelő forgalmát, akadályozták az autók áthaladását, és emiatt végeláthatatlan kocsisor alakult ki – közölte az MTI horvát médiahírek alapján. Több újság is azt írta, hogy vasárnap késő éjszaka mintegy 300 menekült zárta le a Zágrábot Ljubljanával összekötő autópályán lévő Bregana határátkelőt a horvát oldalon, és követelték, hogy engedjék át őket a túloldalra. Egyesek közülük leültek, mások lefeküdtek az úton, és senkit sem engedtek átkelni a határon. A migránsok előtt élő pajzsot alkotott mintegy 60 rohamrendőr. Rendőrkutyákkal érkeztek oda. Egyes értesülések szerint a határátkelőhöz érkeztek olyan szlovén aktivisták, akik helyeslik a migránsok áthaladását Szlovénián keresztül, és arra buzdították a menekülteket, hogy zárják le a határt, ezzel gyakoroljanak nyomást a szlovén rendőrségre, amely nem engedi be őket az országba. A menekültek fogadkoztak, hogy addig tartják lezárva a határátkelőt, amíg át nem engedik őket.

A Tanjug közlése szerint csak néhány óráig tartott a blokád, de további migránsok érkezése miatt délután ismét lezárták a határt. A túloldalon a szlovén rendőrök kerítést építenek, egyúttal sátortábort is arra az eshetőségre készülve, ha a bevándorlók mégis átlépnék a horvát–szlovén határt.

Szlovéniába Horvátországból eddig mintegy 3000 illegális bevándorló érkezett. Az igazán nagy nyomás, lévén, hogy a horvátok oda szállítják a migránsokat, Magyarországot éri. Tegnap ezrével fogadták és szállították tovább buszokkal a menekülteket a Somogy megyei Zákányból és Barcsról, de a Baranya megyei Beremendre is buszokkal vitték a menekülteket a horvátok. Közben elkezdődtek a határzár építésének az előkészületei Zala megyében is.

 „MAGYARORSZÁG NE OKTASSON KI”

„Nem leszünk az Európai Unió menekült-gyűjtőközpontja, akik pedig Horvátországot azzal vádolják, hogy nem tartja be a nemzetközi előírásokat, kérdezzék meg maguktól, ők mit tettek” – mondta Ranko Ostojić belügyminiszter újságíróknak vasárnap, az opatovaci ideiglenes befogadóállomáson. „Magyarországon keresztül valamivel kevesebb mint fél millió ember haladt át, volt akit regisztráltak, volt akit nem” – mondta, majd hozzátette: „Ezért Magyarország nem oktathatja ki Horvátországot, hogy hogyan bánjon a migránsokkal.” A belügyminiszter úgy vélte, hogy Orbán szövetségesei, Aleksandar Vulin szerb szociális miniszter és Tomislav Karamarko, a legnagyobb horvát ellenzéki jobbközép párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke ugyanaz a csapat.

„Ők egy csapat, akik erővel, szögesdróttal és fegyverrel próbálták meg megoldani a dolgot” – mondta, majd hozzátette: „A mi szövetségeseink nem Karamarko, Vulin és Orbán, hanem Ferenc pápa és Merkel asszony”.

„Nem lehet komolyan venni azon ország belügyminiszterének nyilatkozatát, amelynek bevándorlási ellátórendszere egy nap alatt összeomlott” – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a horvát belügyminiszter szavaira. „Magyarországra idén több mint 210 ezer illegális bevándorló érkezett. Magyarország ezeknek az embereknek ellátást biztosított, és nagy többségüket regisztrálta az uniós jogszabályoknak megfelelően. Az elenyésző kisebbség regisztrációjára kizárólag azért nem kerülhetett sor, mert az illegális bevándorlók nem voltak hajlandóak együttműködni a hatóságokkal” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Megszólalt a szomszédos országok migránsügyben mindinkább élesedő vitája kapcsán Mate Granić volt horvát külügyminiszter is. Az N1 horvát hírcsatornának adott interjújában hétfőn Granić azt mondta, komolyan kell venni Magyarországnak azt a fenyegetését, hogy meggátolja Horvátország csatlakozását a schengeni zónához. „Meg tudják tenni, és ha nem javulnak a viszonyok, meg is teszik” – szögezte le. Arra a kérdésre, hogy Zoran Milanović horvát miniszterelnök a tranzitfolyosó létrehozásával rákényszerítette-e a magyar kormányt, hogy fogadja a migránsokat, Granić azt válaszolta: „A magyarok azért nyitották meg a határokat, mert Németország erre kérte őket, nem pedig a horvát nyomás miatt”. „Magyarország politikáját sokan követik, ez nem elszigetelt jelenség az Európai Unióban. Ausztria és Németország is megerősítette határait” – mutatott rá.