Reagálva az Európai Bizottság bejelentésére, hogy az Európai Unió a toloncegyezmény értelmében Szerbiába toloncolhatja azokat a harmadik országokból érkezett migránsokat, akiknek nem nyújt menedéket, Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter közölte: nincsen valóságalapja annak, hogy a menekültek visszakerüljenek Szerbiába.
Szerbia lehetővé teszi és teheti, hogy a menekültek zavartalanul áthaladjanak az országon, ugyanakkor nem áll lehetőségében befogadni ezeket az embereket, érvelt Stefanović, mondván: „Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az országban táborok épüljenek, ahol tartósan menedékre találnának a menekültek”.
– Szerbia folyamatosan tárgyal a szomszédos országokkal. A migránsválság átfogó megoldásának a része kívánunk lenni. Hozzá kívánunk járulni a megoldáshoz. Horvát kollégámmal egyelőre nem sikerült beszélgetnem, annyit viszont már most kijelenthetek, hogy a Batrovci határátkelőhely lezárását rendkívül káros és igazságtalan lépésnek tartom. Horvátország nem képes Szerbiához hasonló hatékonysággal kezelni a menekültválságot. Horvátországban a menekültválságot politikai pontszerzésre használják fel. Remélem, hogy Horvátország is hajlandóságot mutat a probléma megoldására. Magyarországgal nagyon gyorsan sikerült közös nevezőre jutnunk. A budapesti vezetéssel például megállapodtunk abban, hogy az M5-ös autópályán fekvő Horgos 1 átkelőhely zavartalanul fog működni, a menekültek regisztrációját pedig a Horgos 2 átkelőn végzik – magyarázta a belügyi tárca vezetője.
Szerbia és az EU, valamint az EU tagállamai és Szerbia között toloncegyezmény került aláírásra(Fotó: Molnár Edvárd)
Másrészről Natasha Bertaud, az Európai Bizottság sajtófelelőse is megerősítette, hogy az EU és annak tagállamai minden további nélkül visszatoloncolhatják Szerbiába a migránsokat, hiszen Szerbia és az EU, valamint az EU tagállamai és Szerbia között toloncegyezmény került aláírásra.
– A toloncegyezményben megtalálható a rendelkezés, hogy az EU tagállamai abba az országba toloncolhatják a harmadik országból érkezett személyeket, amely országon a szóban forgó személyek áthaladtak és amelynek országhatárán át beléptek az adott uniós tagállamba. Ha az adott ország korábban megengedte, hogy a harmadik országból érkezett személyek áthaladjanak az ország területén, akkor később a toloncegyezmény értelmében köteles őket visszafogadni, amennyiben az EU és/vagy annak tagállama nem hagyja jóvá a személy menedékkérelmét – taglalta Bertaud.
Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter már korábban leszögezte: akiket Magyarországon regisztrálnak, és azt követően küldenek vissza Szerbiába, már nem tartoznak Szerbia felelőssége alá.
Szerbia senkit nem fog erőszakkal az országban tartani, és egyetlen országnak sem engedi meg, hogy erőszakkal, a megfelelő törvényes előírások és a toloncegyezmény betartása nélkül bárkit is visszaküldjön az ország területére, fogalmazott Vulin.
Mindeközben a szerb államvezetés képviselői azt is több alkalommal elmondták, hogy az ország emberségesen, valamint az előírásokat betartva viszonyul a menekültekhez, mindenkit regisztrálnak és ujjlenyomatot vesznek tőlük. Szerbia azt teszi, amit java részt Görögország és Macedónia is elmulaszt megtenni, hangsúlyozták számtalanszor az államvezetés képviselői, mondván: a menekültek hosszú útja során Szerbia az első ország, amely regisztrálja őket.
A szerbiai hatóságok begyűjtik a menekültek biometrikus adatait és ezeket az Eurostatnak továbbítják, nyilatkozta néhány nappal korábban Nebojša Stefanović belügyminiszter, aki ezzel szintén megerősítette, hogy a menekültek jelentős része regisztrál Szerbiában.
Később a tegnapi nap folyamán a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök is kifejtette: Szerbia az első ország, amely regisztrálja a menekülteket.
– Szerbia átfogó megoldást vár az EU-tól. A jövőben is eleget teszünk kötelezettségünknek. Már korábban is felajánlottuk segítségünket és hozzájárulásunkat a probléma megoldásához. Ez azt jelenti, habár nem vagyunk az EU tagállama, ha valaki azt kéri tőlünk, akkor készek vagyunk befogadni két-háromezer menekültet. Amint azt láthatják, mi nem húzódzkodunk, nem mondjuk, hogy talán, vagy esetleg. Velünk egyszerű. Tudom, hogy szavaimat Szerbiában nem mindenki fogadja kitörő örömmel, ám ha őszinte vagyok, nem is érdekel azoknak a véleménye, akik drótkerítésekben látják a megoldást, akik Szerbiát is bekerítenék. Osztozni kell a terhen, nemcsak az EU tagállamainak, hanem mindenki másnak. A válságot ott kell kezelni, ahol a gyökere van, már Szíria és Törökország határán. Már ott el kell különíteni a menekülteket a gazdasági migránsoktól – magyarázta Vučić.
Ami a toloncegyezményt és a migránsok esetleges Szerbiába való visszatoloncolását illeti, Ivica Dačić szerb külügyminiszter közölte: az ország számára ez elfogadhatatlan. Dačić amiatt is felháborodásának adott hangot, hogy Horvátország szinte az összes határátkelőt lezárta a szerb–horvát határvonalon. Ha az EU nem képes irányítani az EU-t és megoldani a menekültválságot, Szerbia kénytelen lesz ellenlépésekkel válaszolni, szögezte le a külügyminiszter.
