2024. március 19., kedd

Vajon képesek vagyunk menekülteket befogadni?

Szinte ránk telepedett a migránsprobléma, és állandó beszédtéma lett az emberek között.

Sokan foglalkoznak azzal is, hogy mi lesz akkor, ha Horvátországnak a korábban vállalt 550 főn kívül még legalább 1600 menekültet kell befogadnia? A miniszterelnök szerint erre készen állunk.

Konkrét cselekvési terv persze nem létezik, csupán javaslat. Az egyik horvát internetes portálon „modellezték” is azt, hogy hogyan is történne a menekültek befogadása (itt még csak az 550 főről volt szó). A migránsokat, miután megérkeznek hozzánk, egy zágrábi menekülttáborban helyeznék el. Majd miután megkapják a menekültstátust (ez kb. 2-3 hónapba is beletelhet), az államnak kell számukra a táboron kívül szállást és egyéb ellátást biztosítani. Ebben az állami intézményeknek és az önkormányzatoknak is közre kell működniük, hogy a befogadottak a lehető leghamarabb integrálódjanak – ezen azt is értik, hogy elhelyezkedjenek, munkát találjanak.

Ami már csak azért is lehetetlen vállalkozás, mert Horvátországnak van 300 ezer munkanélkülije, legalább kétezer hajléktalanja, számtalan szegény családja éhező gyerekekkel.

Persze politikusaink abban reménykednek, hogy ezek az emberek nem kívánnak sokáig nálunk maradni. De lassan majd bezárul a gazdag nyugati és északi országok kapuja, a migránsok viszont napról napra többen lesznek.

A dán kormány például már a potenciális bevándorlók elriasztását célzó hirdetéseket is közzétett a libanoni lapokban. A parlament pedig nemrég olyan törvényt is hozott, amelynek értelmében a menekültek juttatásait egyes esetekben a felére csökkentik. A skandináv országban a lakosság 12 százalékát teszik ki az első és második generációs bevándorlók. Az egyedülálló menedékkérők bruttó közel ezer eurónak megfelelő dán koronát kapnak havonta, ami a fele a július előtti összegnek.

A közvélemény erőteljes nyomásának a hatására pedig feltehetően lassan az álszent (nyugati) vezetők magatartása is megváltozik. (Új Magyar Képes Újság)