A menekültekkel riogató európai politikusok és választóik gyakran hivatkoznak arra, hogy a Közel-Keletről és máshonnan illegálisan érkezők elveszik az ókontinens országaiban élők munkáját. Erre bizonyíték nincs, de tény, hogy az Európába özönlő idegenek dolgozni szeretnének. Néhol akár azonnal munkába állhatnának, hiszen rengeteg ágazatban nagyon nehéz jól képzett szakembert találni.
Bár sok európai ország munkaerőpiacán akadnak még gondok, az elmúlt évek nehézségei után egy ideje már csökken az állástalanok száma, a foglalkoztatottság pedig növekszik. A második negyedévben például 228,8 millió alkalmazottat tartottak nyilván az 508 millió lakosú EU-ban, 0,9 százalékkal többet, mint 2014 azonos időszakában.
A folyamat nem látványos, de a statisztikák igazolják: fokozatosan apad a munkanélküliek tábora. Az EU-ban a nyár derekán már négy éve nem tapasztalt szintre, 9,5 százalékra süllyedt a munkanélküliség. Ez ugyan még mindig magas, hiszen júliusban csaknem 23 millió ember hiába keresett munkát, de a korábbi 12-13 százalékhoz képest jelentős a csökkenés.
Az Eurostat úgy számol, hogy az idei nyár közepén már 1,65 millióval kevesebben voltak állás nélkül, mint egy évvel ezelőtt. Az uniós statisztikai hivatal szerint – tavaly júliushoz viszonyítva – az EU-tagok közül 23-ban mérséklődött, háromban pedig nőtt a munkanélküliség. A maradék két országban, Belgiumban és Romániában, viszont nem változott a munkanélküliek száma.
Az euróövezetben azonban jelentős elmozdulás történt: az állástalanok aránya 10,9 százalékra zsugorodott, amely az utóbbi 3,5 évben a legalacsonyabb szint. Mindazonáltal még így is 17,5 millióan nem dolgoztak a közös valutát használó 19 tagországban.
Az egész EU-ban továbbra is az illegális bevándorlók és menekültek számára legvonzóbb célállomásnak tartott Németországban volt legalacsonyabb a munkanélküliség, mindössze 4,7 százalék. (A német gazdaságban ráadásul a következő fél évtizedben mintegy 1,8 millió betöltetlen munkahely lesz, ez pedig évente 360 ezer – külföldi – munkaerő befogadását is lehetővé teszi.). Hasonlóan jó helyzettel büszkélkedhet Csehország és Málta is, ugyanis júliusban mindkét országban 5,1 százalék volt a munkanélküliség, amit több társállam valószínűleg irigykedve könyvelt el. Mindenekelőtt az új mentőhitelre szoruló Görögország, ahol júliusban a legmagasabb (25 százalékos) volt a munkanélküliség az egész EU-ban. Ez a mutató ugyan jobb a két évvel korábbinál, amikor (2013 szeptemberében) 27,9 százalékon tetőzött a munkanélküliség az országban.
Jelentősen (2,1 százalékkal) csökkent az állástalanok száma Bulgáriában és Spanyolországban is: az előbbi országban júliusban 9,4 százalékos, az utóbbiban 22,2 százalékos munkanélküliséget jegyeztek. Ezzel szemben Finnországban sokkal többen kerestek munkát júliusban (9,7 százalék), mint a nyár elején.
Az Eurostat jó hírrel szolgált a fiataloknak is. Legutóbbi kimutatásából kiderül: a 24 év alatti korosztályban – éves összevetésben – már többen dolgoztak júliusban, mint a nyár kezdetén. Az EU-ban az idén júliusban 20,4 százalék, az eurózónában 21,9 százalék volt a fiatalok körében a munkanélküliség, amely 1,5-2 százalékkal jobb eredmény a tavalyinál.
Ez azonban keserű vigasz a görög fiataloknak, akik között továbbra is a legnagyobb (52 százalékos) az állástalanos aránya. Spanyolország sem ülhet a babérjain (fiataljainak 48,6 százaléka ugyanis képtelen elhelyezkedni), ahogyan Horvátország (41,3 százalék) vagy Olaszország (40,5 százalék) sem.
