Magyarország kapuinak ma éjfélkor történő bezárása miatt a Közel-Kelet országaiból érkező menekültek eddig szinte soha nem látott számban özönlöttek az országon át az északi határ irányába. Vasárnap Preševóban 2500 személyt vettek nyilvántartásba, Magyarkanizsán tegnap 8 ezer átutazóra számítottak, de olyan hírek is napvilágot láttak, hogy éjfélig akár 20 ezer migráns is átlépheti a szerb–magyar országhatárt. A szerb államvezetőség újabb ideiglenes befogadóállomásokat létesítene Vajdaság több településén is, mivel a magyar határzár nyilvánvalóan ahhoz vezet, hogy a migránsok egyre hosszabb ideig tartózkodnak majd az országban.
Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter tegnap bejelentette, hogy a szerb–magyar országhatár mentén több településen is ideiglenes befogadó központot létesítenek a migránsok számára. Tekintettel arra, hogy Magyarországon ma lépnek életbe az eddigiekhez képest szigorúbb határ-ellenőrzési előírások és az országhatár illegális átlépését meggátolni hivatott rigorózus rendeletek, Szerbia arra számít, hogy az országon áthaladó migránsok egyre több időt töltenek majd Szerbiában, magyarázta Vulin, mondván, hogy befogadóközpont Zomborban, Šiden, Szabadkán és Magyarkanizsán nyílik.
– Szerbia ura a helyzetnek, és figyelemmel kíséri a dolgok alakulását az északi határvonalon. A migránsok az elkövetkezendőkben sem kerülhetik meg a törvényes előírásokat, vagyis a szerbiai illetékesek nyilvántartásba veszik és orvosi vizsgálatnak vetik alá őket. A befogadó központokat Szerbia nem az állami büdzséből finanszírozza, a szükséges eszközöket az Európai Unió biztosítja. A pénz érkezik, bár nem az egész összeg, amit az EU korábban megígért Szerbiának. Jó lenne, ha országunk hozzáférne az EU menekültek számára elkülönített alapjához, hiszen ezt a problémát képtelenek leszünk egyedül megoldani. Itt az ideje, hogy az EU egységes megoldási javaslattal álljon elő, hiszen a migránsok kérdését egyik tagország vagy másik állam sem képes egyedül megoldani – taglalta Vulin.
A magyar rendőrök tegnap este már nem engedték át a vasúti zöldhatáron a migránsokat, hanem a nyáron megnyílt új (régi) határátkelőhöz irányították őket (Kozma Rita felvétele)
MAGYARKANIZSÁT NEM TÁJÉKOZTATTÁK
Magyarkanizsán még a nyár folyamán ideiglenes befogadóállomás létesült. A helyi politikusok és tisztségviselők egyelőre nem tudják, hogyan értelmezzék Vulin bejelentését, hogy a településen is befogadóközpont nyílik.
Fejsztámer Róbert, a magyarkanizsai önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és Fejlesztési Főosztályának vezetője lapunknak nyilatkozva közölte: hivatalosan eddig semmiféle értesítést nem kaptak a minisztériumtól a Magyarkanizsával kapcsolatos tervekről.
– Már augusztus elején, amikor megnyílt a pihenőállomás, elmondtuk, hogy Magyarkanizsán nincsenek feltételek egy téli befogadó központ létesítésére. Ennek egyetlen oka van: az önkormányzat tulajdonában nincsen olyan épület vagy terület, ahol nagyon gyorsan ilyen jellegű objektumot lehetne kialakítani. Ezért hoztuk létre a vásártéren a pihenőállomást, a téli hidegben ez azonban már nem lesz alkalmas senkinek az elszállásolására sem. A migránsok már most panaszkodnak az éjszakai hidegre, ezért tüzet raknak, mind a sátrakban, mind a szabad ég alatt. A tábor kezd tűzveszélyessé válni, bármikor bármi megtörténhet. Erről természetesen már tájékoztattuk a minisztériumot, és figyelmeztettük az illetékeseket, hogy más megoldást kell találniuk a migránsok elszállásolására. Ami Vulin miniszter bejelentését illeti, szerintem „kommunikációs zavarról” lehet szó. Megtörténhet, hogy az újságírók félreértették a bejelentést, hiszen magam elképzelhetetlennek tartom, hogy a téli hónapok folyamán a menekültek −20 Celsius-fokos hidegben sátorokban tartózkodjanak. Lehet, hogy a miniszter úrnak ezzel kapcsolatban mégis vannak konkrét elképzelései, mi, Magyarkanizsán és Horgoson, viszont nem tudjuk, hogy hogyan lehetne az adott problémát megoldani – taglalta Fejsztámer.
Válaszolva lapunk kérdésére, hogy mit tesznek, ha a köztársasági vezetőség ragaszkodik egy magyarkanizsai befogadó központ létesítéséhez, a helyi tisztségviselő közölte: erre a felvetésre csak akkor válaszolhat, ha valóban bekövetkezik. Ami Magyarkanizsát illeti, ez a forgatókönyv elfogadhatatlan, hiszen a község nem alkalmas egy ilyen objektum létesítésére, szögezte le Fejsztámer.
A kapuzárás előtti aktuális helyzettel kapcsolatban a tisztségviselő megerősítette, hogy a menekültek eddig soha nem látott iramban próbálnak átjutni a határon.
– Vasárnap óta szinte egyetlen pillanatot sem kívánnak a pihenőállomáson tölteni. Eddig az volt a jellemző, hogy délelőtt vagy a kora délután folyamán megérkeztek Magyarkanizsára, és csak az esti órákban indultak tovább Horgos irányába. Most viszont, amint leszállnak az autóbuszokról, azonnal keresik azokat, amelyekkel az országhatár irányába indulhatnának. Egyesek gyalog indulnak útnak. Egyértelmű, hogy minél előbb szeretnék elhagyni Magyarkanizsát, illetve Szerbiát, és minél előbb Magyarország területére kívánnak lépni. Egyelőre elképzelésem sincsen, hogy mi történik hétfőről keddre virradó éjszaka, továbbá azt követően. Próbálunk bizakodóak lenni és nem elkeseredni. Községként már akkor jeleztük, hogy baj van, amikor naponta „csupán” 1500 ember érkezett. Most viszont naponta 5 ezren érkeznek, sőt, becsléseink és a Preševóból kapott információk alapján azzal számolunk, hogy a hétfői nap folyamán 8 ezer menekült halad át Magyarkanizsán. Ez már minden kapacitásunkat meghaladja – magyarázta Fejsztámer.
Szabadkán már hetekkel ezelőtt kijelölték az ideiglenes befogadóállomás számára alkalmasnak vélt területet, amelyet a közelmúltban Aleksandar Vučić kormányfő is megtekintett. Ekkor elhangzott, az illetékesek egy-másfél hónapon belül teremtik meg a feltételeket ahhoz, hogy az állomás megnyíljon, és alkalmas legyen a menekültek befogadására. Az állomás Szabadka kijáratánál, a menekültek eddigi gyülekezőhelyétől, a téglagyártól nem messze található egy elhagyatott tanyán, amely állítólag eredetileg kutyamenhelynek épült. A terület alkalmassá tételét a német Arbeiter-Samariter-Bund (ASB) humanitárius szervezet finanszírozza. A mintegy 4 ezer négyzetméteres terület az önkormányzat tulajdonában áll, a víz- és szennyvízelvezetést is megoldották, rendelkezik a szükséges objektumokkal, amelyek 75 menekült befogadására alkalmasak.
Lapunk Zombor polgármesterét is felkereste kérdéseivel, a város első emberének hivatalában viszont türelemre kértek. Annyit tudtunk meg, hogy a városvezetőség Vulin tegnapi bejelentését követően azonnal összeült tárgyalni a befogadó központról, a részletekről pedig a következő napokban nyilatkoznak.
A magyar „kapuzárás” miatt vasárnap rekordszámú migráns lépett Szerbiába. Preševóban egy nap alatt 2500 személyt vettek nyilvántartásba, előtte már 500 tartózkodtak az ottani befogadóállomáson, ahová a tegnapi nap folyamán már kevesebben érkeztek. Tegnap a kora délutáni órákig több mint 5 ezer menekült lépte át a szerb–magyar országhatárt.
AZ ENSZ IS AGGÓDIK
Közben az ENSZ és az UNHCR szerbiai képviselői is aggodalmuknak adtak hangot a szigorúbb határellenőrzés miatt esetlegesen – vagy szinte már biztosan – kialakuló kedvezőtlen helyzet kapcsán. Irena Vojáčková Sollorano, az ENSZ állandó szerbiai koordinátora és Hans Friedrich Schodder, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai küldöttségvezetője abban látják a megoldást, hogy a szerb–magyar határ mentén közös missziót kezdenek el működtetni.
Ha Szerbia és Magyarország határán beszűkül a „folyosó”, az ENSZ-nek az eddigieknél is komolyabb humanitárius választ kell adnia, fejtette ki Vojáčková Sollorano, mondván, hogy minél tovább lesznek kénytelenek Szerbiában tartózkodni a menekültek, annál kiszolgáltatottabbá válnak és embercsempészek, illetve más bűnözők veszélyeztethetik őket.
A magyar határzár miatt a menekültek feltehetőleg hosszabb időt lesznek kénytelenek Szerbiában tölteni, és logikus, hogy az ország északi régiójában fognak állomásozni, így ott szálláshelyet, orvosi ellátást és élelmet kell biztosítani számukra, nyomatékosították az ENSZ szerbiai képviselői.
Az UNHCR értesülései szerint mostanra már legalább 12 ezerre tehető a Szerbiában tartózkodó, az országon átvonuló menekültek száma. Meglévő menekültközpontjaiban Szerbia pillanatnyilag 810 menedékkérőt tud elszállásolni.
