2024. március 29., péntek

Kevesebben erősebbek lehetnek

Kisebben szolgálnak a jövőben a kínai hadseregben, mégsem gyengül a haderő. Erre számít legalábbis Hszi Csin-ping elnök, a fegyveres erők főparancsnoka, aki a nagyarányú, csaknem 300 ezer fős létszámcsökkentést a II. világháború ázsiai lezárásának 70. évfordulóján Pekingben rendezett minapi díszszemlén jelentette be.

Azóta kiderült: a 2,3 millió katonát számláló hadsereget úgy készülnek átszervezni, hogy korszerűbb és hatékonyabb legyen. Az ütőképes hadsereg és annak átlátható politikai ellenőrzése kezdettől fogva kiemelt fontosságú az államfő számára.

A leépítés pedig bátor elhatározásra vall, hiszen a létszámfelesleggel valamit kezdeni kell a polgári életben. Például munkát kell biztosítani a 300 ezer személynek, akikre leszerelés vár.

Az elhatározás azonban nem annyira meglepő, mivel a hadsereg hatékonyságának növelését szolgáló átalakításról Hszi már korábban is említést tett. Az államfőnek eddig azonban – a korrupcióellenes harc leple alatt – arra futotta az erejéből, hogy a számára megbízhatatlannak tűnő legmagasabb rangú katonai vezetőket (tábornokokat) előbb bíróság elé, majd félreállíttassa. A „pereskedési” időszak jelenleg is tart.

Erre azonban most nem annyira figyel a közvélemény. Sokkal inkább arra kíváncsi, mikor kezdődik a leépítés. Ezt hivatalosan azonban még nem közölték.

Jang Ju-dzsun, a védelmi minisztérium szóvivője inkább a készülődő nagy változás egyéb részleteire hívta fel a figyelmet. Kijelentette: a reformok célja a haderő minőségének javítása, a katonai kiadások ésszerűbb elköltése és az információtechnológiai fejlődés felgyorsítása.

Szerinte elsősorban az elavult fegyverzettel felszerelt egységeket eresztik szélnek. A leszerelés pedig főként a szárazföldi alakulatokat érinti, de karcsúsítják az adminisztratív és a nem harci feladatokra kiképzett állományt is.

Bár egyenruhásból jóval kevesebb lesz, a katonai költségvetést mégsem kurtítják meg. A hazai gazdaság növekedésének megtorpanása, csökkenése esetén sem. Az hadsereg 2011 óta minden évben 10–13 százalékkal több pénzt kapott az államkasszából (az idén 144 milliárd dollár körüli összeget), s ez az arány a jövőben sem fog változni. A leszerelés nyomán keletkező „felesleget” a haditengerészet és a légierő kaphatja meg, elsősorban fejlesztésekre.

Az elmúlt évtizedekben a kínai hadsereg már több jelentős létszámcsökkentésen esett át. A változtatásoknak az utóbbi időben egyik alapvető követelménye a világnak szánt jelzés is, melynek lényege: a gazdasági óriás katonai hatalma sem lebecsülendő.

Bár ezt egyesek erőfitogtatásnak tartják, Peking igyekszik visszafogottan reagálni a kritikákra. Közben pedig arra törekszik – állítják biztonsági szakértők –, hogy a Csendes-óceán nyugati térségében minden erővel megvédje (gazdasági) érdekeit, és fokozatosan kiépítse azokat a képességeit, amelyekkel eredményesen ellenállhat az USA ottani dominanciájának.