Új monopolista réteg alakul ki Szerbiában a földtörvény módosításai által, a jogszabály lehetővé teszi ugyanis, hogy az állami földek 30 százalékát ugyanaz a jogi személy bérelheti ki 30 évre – hangzott el a Demokrata Párt szabadkai városi szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján.
Daniel Kovačić, a városi pártszervezet alelnöke kifogásaik részletezése során elmondta, az új törvényjavaslat lényegi és gyakorlati tekintetben is komoly változásokat vezetne be a szerbiai gyakorlatban. Ezek közül a DP számára a leginkább kifogásolható megoldás az, amelynek értelmében egy-egy önkormányzat területén ugyanaz a vállalkozás, bejegyzett jogi személy bérbe vehetné 30 évre a rendelkezésre álló állami földterületek 30 százalékát. A politikus szerint erre egy benyújtott üzleti terv alapján lenne lehetőségük az érdekelteknek, az eljárást pedig a mezőgazdasági minisztérium által alakított bizottság folytatná le. Kovačić problematikusnak tartja, hogy a jogszabály az üzleti terv átadásán túl nem pontosítja a föld eladásának kritériumait, nem irányoz elő sem nyilvános felhívást, sem tendert, de árverést sem. Ilyen módon szerinte kedvezményes áron juthatna kevés számú tulajdonos az állami földek jelentős részének bérleti jogához, ráadásul 30 évre, a csökkentett díjszabás miatt pedig az állami költségvetés is károsulna. Kovačić ezt a megoldást legalizált korrupciónak nevezte, a bérbeadási feltételek átláthatatlansága miatt, amely által szerinte egy új monopolista réteg alakul ki Szerbiában.
A törvényjavaslat értelmében az egyéni mezőgazdasági termelők gazdaságonként 20 hektárnyi állami földet vehetnek majd bérbe, ami Kovačić szerint csak egy mézesmadzag, és elsősorban a különféle agráregyesületek vezetőinek szól, akik ezáltal növelhetik földjeiket.
A másik probléma, amelyet a demokrata politikus kifejtett, hogy amíg a vagyon-visszaszármaztatási eljárások nem fejeződnek be, addig nem lenne szabad bérbe adni az állami földeket, pontosabban, mindaddig, amíg nem állapítják meg, hogy a bérbeadásra szánt földre van-e visszaigénylő. Mivel szerinte a jogszabály erre a részletre nem tér ki, valójában az állam azzal, hogy olyan földeket ad bérbe, amelyek visszaszármaztatás tárgyát képeznék, a máséval gazdálkodik. Komoly probléma Kovačić szerint, hogy a törvény alkalmazása során megtörténhet, hogy a bérbeadott földdel kapcsolatban megszületik a visszaszármaztatásra vonatkozó döntés, és akkor a bérlővel szerződést kell bontani. Kinek az érdekét szolgálja a mezőgazdasági termelők ilyen jellegű vagyonjogi bizonytalansága? – tette fel a kérdést.
Kovačić szerint az állam azt szorgalmazza, hogy a kistermelők kooperánsként dolgozzanak együtt majd azokkal, akik az állami földek legnagyobb részét veszik majd bérbe. Mint mondja, a kistermelőknek már most is megvannak az üzlettársaik, és nem látja, miért dolgoznának a jövőben másokkal.
Kovačić azt sem érti, hogy az Al Dahra és a többi, Szerbiában működő arab érdekeltségű vállalat esetében miért nem fogadtak el egy úgynevezett lex specialist, egy különleges jogszabályt, miért kell miattuk egy egész törvényt módosítani. Ahelyett, hogy a szerkezeti átalakítás alatt vagy csődeljárás folyamatában lévő mezőgazdasági kombinátokat eladták volna érdekelt külföldi beruházóknak, most a teljes jogszabályt módosítják, ezzel pedig bizonytalanságot okoznak minden mezőgazdasági termelőnek – mondta el kifogásait Kovačić.
– Szabadkán és a Tisza mentén 20 ezerrel csökkent a lakosok száma. A kormány számos lépése, köztük ez is csak odavezet, hogy a térség falvai még inkább elnéptenednek, és a három helyett a jövőben öt üres ház lesz minden utcában – mondta a demokrata politikus.
