2024. március 29., péntek

Szaúd-Arábia napfényre vált

A gazdag országok között számon tartott Szaúd-Arábia, a Föld legnagyobb kőolajexportálója komoly pénzügyi gondokkal találta magát szemben. Olyannyira, hogy hitelt kell felvennie (kötvénykibocsátás révén) a költségvetésében keletkezett hiány pótlására.

A „mínuszt” a nyers kőolaj alacsony világpiaci ára okozza, amely tavaly óta többnyire lefelé araszol. Emiatt az utóbbi egy évben Rijád már csaknem ötmilliárd dollárt kényszerült „összekalapozni” hazai bankoktól. A további hiányzó önrészt pedig a jegybanki devizatartalékból igyekszik pótolni, amelynek értéke a nyár elejére 670 milliárd dollárra zsugorodott a tavalyi 740 milliárdról.

Az intézkedések közepette ugyanakkor lázasan dolgozik energiapolitikájának (gyökeres) átalakításán is. Döntést hozott például arról, hogy felhagy a szénalapú áramtermelésről, és 25 éven belül teljesen áttér a takarékosabb és sokkal környezetkímélőbb, megújuló energiaforrások hasznosítására.

Az elhatározás meglepőnek tűnik, de a szakemberek szemében egyáltalán nem az. Rijád ugyanis szinte egész biztosan abból a megfontolásból vállalkozik a váltásra, hogy a napenergia viszonylag rövid időn belül olcsóbb lesz a kőolajnál (a szénről nem is beszélve), és ügyes hasznosításával tisztességes hasznot lehet vele elérni.

Csak igazán meglepő ebben az, hogy az ötletet a nagyhatalmú és befolyású szaúdi olajminiszter fogalmazta meg. Ali al-Naimi szerint hazája semmi különösre nem készül, csupán alkalmazkodni szeretne a zöldenergia terjedésének „divatjához”. Lehetőleg mielőbb, mert fő célja, hogy a térségben biztosítsa magának a vezető szerepet ebben az ágazatban.

Rijád elsősorban a napenergia hasznosítására törekszik, hiszen földrajzi adottságai erre tökéletesen alkalmassá teszik. A sivatagi napsütéses órák száma és a napsugárzás ereje ugyanis jócskán meghaladja az országok nagy többségében mért értékeket.

A világon egyébként tavaly 16 százalékkal több pénzt áramoltattak a megújuló energiaforrások hasznosításába, mint az előző évben, és a többlet nagyobb része napenergia-beruházásokba vándorolt. Ha Szaúd-Arábia is nagy összegeket áldoz erre a célra, minden bizonnyal jelentősen felgyorsítja a folyamatot. Ennek pedig komoly gazdasági eredményei és társadalmi hatásai is lehetnek, sőt, gyökeresen átalakíthatja a gazdaságpolitikát.

A kőolaj és az egyéb fosszilis energiahordozók üzletága egy szűk csoport, zárt elit kezében összpontosul. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő rendszer ennek pont a fordítottja. A néhány nagyvállalat helyett főként a közösségi tulajdonlás és irányítás kerül előtérbe. Németországban már régóta kistermelők és mezőgazdasági szövetkezetek tízezrei szállítják az áramot, valamint a biogázt az ország energiahálózatába.

Legalább ilyen fontos, hogy az energia-, illetve az áramszükséglet egyre nagyobb hányada biztosítható alternatív módon. A közép-amerikai Costa Rica például 2015 első két és fél hónapjában már kizárólag megújuló forrásokból jutott áramhoz. A hasonló példák pedig egyre csak szaporodnak.