A Miniszterelnökség vezetője szerint, ha a magyar kormány feladná schengeni kötelezettségeinek betartását, az automatikusan azzal járna, hogy Magyarország kívül maradna Schengenen. Lázár János tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a kormány a budapesti német diplomaták segítségét kéri. A tárcavezető szerint Ausztria hétfőn és kedden csak fokozott határellenőrzést hajtott végre, ami semmi ahhoz képest, ha Bécs visszaállítja a schengeni határellenőrzést.
Lázár János a Keleti pályaudvarnál kialakult helyzet okaként azt jelölte meg, hogy Németország több mint egy hete befogadást, korlátlan belépést ígért a szíriai menekülteknek, „meghívta őket a terített asztalhoz”, és ez váltotta ki bennük a reményt. Szerinte Berlin kommunikációs hibák tömegét követte el, egyik nap hívták a bevándorlókat, másik nap ellenőrzésre kötelezték őket. Vasárnap a kormány a német belügyminisztériumtól kért segítséget, jellemzőnek nevezve a német álláspontra, hogy a tárca tisztviselője azt mondta Czukor József nagykövetnek, hogy 250–300 embert engedjenek fel a vonatra, és a sajtónak ne szóljanak róla.
Azt is hangoztatta: a magyar álláspont szerint Európa nem mondhat le határai védelméről. A miniszter népvándorlási válságként jellemezte a kialakult helyzetet, és szóvá tette, hogy 5-6 ország viszi Európa határvédelmi terheit.
„Ha Magyarországon munkaerőhiányt vagy demográfiai deficitet kellene korrigálni, akkor azt mindenféleképpen magyarokkal tudjuk megtenni, hiszen Magyarország az az ország, amely saját magával határos” – jelentette ki Lázár, aki szerint a régi EU-tagállamok fenyegetik az újakat a bevándorlási kvótarendszer bevezetése érdekében.
Azzal indokolta a visegrádi négyek kormányfőinek holnapra összehívott tanácskozását, hogy a régi és az új tagállamok között éles különbség van a helyzet megítélésében, és a közép-európai országok számítanak egymás segítségére. Beszédesnek nevezte, hogy a szlovák kormányfő a magyar intézkedéseket méltatta, és egyetértett azzal a felvetéssel is, miszerint a térség országai az ott született romák integrációját sem tudták még megoldani.
Méltatlannak, igazságtalannak és károsnak minősítette a Magyarországgal szemben zajló „kirekesztő folyamatot”, és visszautasította azokat a nyugat-európai nyilatkozatokat, amelyek a magyar határvédelmi tevékenységet illetik. Megdöbbentőnek nevezte, hogy Ausztria az EU-támogatások felfüggesztésével próbálná rákényszeríteni a tagállamokat arra, hogy elfogadják a kvótarendszert. Ez politikai konfliktusokat szül, egymásnak ugrasztja az EU részeit.
Lázár emlékeztetett a MÁV döntésére, amely szerint Budapestről nem indít járatokat Nyugat-Európába, mert nem tudja garantálni a közlekedés és az utasok biztonságát, valamint azt sem, hogy a jegyet váltók célba is érnek. Közölte azonban: a hatóságok Budapest és a magyar–osztrák határ között el fogják végezni a schengeni kötelezettségekkel kapcsolatos ellenőrzéseket, és a rendőrség folyamatosan ellenőrzi majd azokat a belföldi járatokat, amelyet nyugati irányba közlekednek. Hangsúlyozta azt is, hogy a rendőrség feladata nem az erőszak, hanem az ország védelme.
A Ház előtt fekvő kormányzati és Fidesz-KDNP-s, a tömeges bevándorlás kezelését célzó javaslatok hatálybalépésével kapcsolatban úgy fogalmazott, „szeptember 15-ig türelmi időben vagyunk”. Megjegyezte: a kormányfő utasította az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet pontosan leszabályozni a kabinet szándékait.
Összegzése szerint az illegális határátlépési adatok azt bizonyítják, hogy Európa a délszláv krízis óta a legsúlyosabb válságát éli, amely közvetlenül érinti Magyarországot is. Úgy vélte: a Keletinél kialakult helyzet is bizonyítja, hogy a biztonsági határzárra szükség van a déli határon. Ellenkező esetben továbbra is százezrek érkeznének ellenőrizetlenül Magyarországra, és így bárhol bármikor kialakulhatnak a keleti pályaudvarihoz hasonló esetek.
Közös európai megoldást sürget a magyar és a szlovén államfő
Egyetlen ország nem képes megoldani a jelenlegi bevándorlási helyzetet, ezért közös európai megoldást kell találni – hangsúlyozta Áder János magyar és Borut Pahor szlovén köztársasági elnök tegnapi találkozójukat követően a budapesti Sándor-palotában.
Áder kiemelte: elsősorban humanitárius problémáról van szó, az emberekről még a tél beállta előtt gondoskodni kell. Másrészt büntetőjogi, bűnügyi gondot is jelent a helyzet, ugyanis az embercsempészek kíméletlenül kihasználják az Európa felé tartó migránsok százezreinek kiszolgáltatottságát. Végül nemzetbiztonsági problémával is szembe kell nézni, ezt nem lehet tagadni.
A magyar államfő azt kérte szlovén partnerétől, hogy fontolja meg, országa támogatná-e közös uniós pénzügyi alap létrehozását, vagyis azt, hogy uniós forrásból finanszírozzák menekülttáborok létesítését és fenntartását azokban az első országokban, amelyek biztonságot nyújtanak a migránsoknak. Borut Pahor hangsúlyozta: a 2008-as gazdasági válságot is sikerült európai intézkedésekkel leküzdeni, és most is közös erőfeszítésekre van szükség.
Cseh–szlovák belügyminiszteri találkozó Magyarország miatt
Ma a cseh és a szlovák belügyminiszter Prágában találkozik, hogy megtárgyalja, milyen intézkedésekre lenne szükség, ha Magyarország nagyszámú menekültet engedne ki Németország felé – közölte Milan Chovanec cseh belügyminiszter tegnap Prágában. „Megpróbálunk közösen valamilyen módszert találni, hogy megoldhassuk azokat a problémákat, amelyek azáltal jöhetnének létre, ha Magyarország felengedné a sorompókat, és továbbengedné a migránsokat Németországba” – mondta a miniszter, kifejtve: Szlovákia már kedden sokat segített Csehországnak azzal, hogy megakadályozta további menekültekkel teli vonatok Csehországba érkezését Magyarországról.
„A nyilvánosság nem nagyon tudja, de intenzíven kommunikáltunk a szlovákokkal, nehogy további négy-öt vonat jöjjön. Azon a napon fennállt annak veszélye, hogy valóban nagyszámú migráns érkezik a Cseh Köztársaságba” – mondta Chovanec.
Keddre virradóra a cseh rendőrség a dél-morvaországi Breclavban a nemzetközi vonatokon 214 menekültet vett őrizetbe, akik Szlovákián és Ausztrián keresztül érkeztek Magyarországról Csehországba.
A migrációs válsággal péntek délután Prágában, rendkívüli csúcsértekezleten a négy visegrádi ország miniszterelnöke is foglalkozni fog. A nyilvánosságra került értesülések szerint a kormányfők közös nyilatkozatban foglalnak állást a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Prága szabadon engedi a szír menekülteket
A cseh rendőrség tegnap délutántól kezdve fokozatosan szabadon engedi azokat a szír migránsokat, akik jelenleg még táborokban vannak és korábban menedékjogot kértek Magyarországon – közölte Katerina Rendlová, a cseh idegenrendészet szóvivője. Közlése szerint mintegy 230 emberről van szó, akik jelenleg még menekülttáborokban vannak. A szíreket a rendőrök elviszik a vasútállomásokra, s azután már rajtuk múlik, hogy visszatérnek-e Magyarországra, vagy továbbmennek Németországba.
