2024. április 25., csütörtök

A szárazságról hivatalosan egy szó sem

Ön szerint az aszály csökkenti-e a hozamokat a mezőgazdaságban?

A magyarszo.com olvasóinak szavazatai alapján. Szavazatok száma: 213

Telik-múlik az idő, de a szárazság mértékével kapcsolatos hivatalos jelentés sehogy sem akar megszületni. Emlékeztetőül, ezt a feladatot mintegy három héttel ezelőtt vállalta magára a köztársasági mezőgazdasági minisztérium. Azóta mély csönd... Láttuk ugyan, hogy az agrártárca első embere, pontosabban asszonya hol itt, hol ott bukkan fel, ilyen meg olyan rendezvények megnyitóján, fényképezkedik legközelebbi munkatársainak társaságában, de az aszályról egy szó sem. Idill. Mintha minden a legnagyobb rendben volna.

Közben a monopolhelyzetben lévő feldolgozóipar, a felvásárlók dolgoznak, méghozzá teljes gőzzel. Készítik a raktárakat, silókat az új termésnek, merthogy hamarosan megkezdődik az olajnövények betakarítása, a napraforgó meg a szójabab cséplése. Meg hát készítik a „terepet”, trükköznek, hogyan lehetne alacsonyabbnál alacsonyabb áron megkaparintani az új termést...

Tehetik, mert szabad a játszma. Szerbiában se piac, se piaci törvényszerűségek. Az árak hasracsapás-szerűen alakulnak. A monopolisták annyit adnak, amennyit akarnak. És még jó, ha egyáltalán valamit fizetnek. Aszálykár pedig nincs, ha már hivatalosan ezt nem állapították meg, ennélfogva pedig az árak sem növekedhetnek, hisz mindenből „van elegendő az ország belső szükségleteinek kielégítésére”, úgyhogy a szójabab például ugyanolyan árszinten van, mint tavaly, holott a fele sem termett a tavalyinak, amikor rekordévet jegyeztünk a hozamok tekintetében.

Semmi sem történik véletlenül. Majd ha a termést átveszik, meg potom áron kifizetik, talán majd akkor, egyszer, valahol karácsonytájt, megállapítják felsőbb helyeken, hogy az aszály „mindössze néhány százalékkal csökkentette a hozamokat, így hát a gabona drágulására semmi ok”. Persze, ez nem vonatkozik a végtermékek árára. Az étolaj máris érezhetően drágul a pultokon, pedig ez az olaj még a tavalyi nyersanyagból készült, melyet kilónként 31 dinárral fizettek ki a napraforgó-termelőknek.

Közben az is kiszivárgott hogy Dél-Bánátban az ottani termelők – elsősorban az antalfalviak – egy olyan exportőrnek adják át a napraforgót, aki a bosznia-hercegovinai Bimal étolajgyárnak szállítja ki a nyersanyagot. Ez a gyár 42 dinár előleget fizet a termelőknek, azzal, hogy a végleges ár lehet magasabb is! Egyébként a termelők már a múlt héten sejtették, hogy a hazai monopolisták összebeszélnek, nem akarnak majd magasabb árat fizetni 36 dinárnál! A Bimal pedig évente 120 000 tonna napraforgó feldolgozására képes, ami mintegy 50 000 hektárról learatott hozamot jelent!

Való igaz azonban, hogy nemcsak nálunk, hanem az egész térségben, sőt az egész kontinensünkön az aszály jelentős károkat okozott. Németországban 50 éve nem tapasztalt aszállyal jár a hőség, Romániában máris kiszámították, hogy az aszálykár mintegy 2 milliárd eurót tesz ki... Itthoni helyzetkép: Szerémségben és Mačvában a becslések szerint a tavalyi évhez képest feleannyi kukorica lesz, közölte a Szerbiai Gazdasági Kamara mezőgazdasági osztályának szakszolgálata. A becslések szerint Szerémségben 50 százalékkal kevesebb kukorica lesz, mint tavaly, és a többéves átlaghoz képest 20 százalékkal kevesebb. Dél-Bánátban és Észak-Bácskában 10–15 százalékkal kevesebb kukoricaterméssel lehet számolni. Persze, ha hinni lehet a kamara meg a többi hasonszőrű szekértoló intézmény felméréseinek...

A „piaci szakértők” azt mondják nincs ok az árak növekedésére azért sem, mert Szerbia bekapcsolódott a világpiaci trendekbe, ott pedig az árak nem növekedtek. Arról már kevésbé beszélnek, hogy a világpiaci árak sok esetben magasabbak a nálunk jegyzettnél. Ámbár ebben az összekuszált világban minden relatív. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) fajtájú kőolaj hordónként 40 dollár alá esett, a befektetők pedig egyre inkább az arany iránt érdeklődnek. Az amerikai Bloomberg gazdasági és pénzügyi információkra szakosodott hírügynökség a nyersanyagárakat követő indexe 1,7 százalékot esett, amely 1999 augusztusa óta így a legalacsonyabb szinten van. A Kínában tapasztalható kereslet csökkenése miatt az év kezdete óta világszerte estek a nyersanyagárak. A világ második legnagyobb gazdaságával büszkélkedő ázsiai ország három héttel ezelőtt leértékelte a pénznemét, a jüant, és ezt sokan úgy értékelték, hogy Kína gazdaságával valami nagyon nem stimmel... És ez az állítás nem csak Kína gazdaságára vonatkozik...