A megnövekedett migránsáradat és az ezzel kapcsolatos nehézségek miatt az amerikai Dun & Bradstreet üzleti adatbázist szolgáltató cég augusztusi jelentésében Szerbiát a fokozott gazdasági és politikai kockázatú országgá minősítette. A világ legnagyobb, üzleti információs termékekkel és szolgáltatásokkal kereskedő vállalata az említett osztályozás mellett Szerbiának meghagyta a DB5-ös besorolást, amely a magas üzleti kockázatot jelzi – közölte a Rating belgrádi hitelminősítő cég.
Az amerikai üzleti adatbázist szolgáltató cég jelentésében részletezi, hogy eddig a migránshelyzetet ellenőrzés alatt tartották, mivel nagy részük áthaladt Szerbián, és belépett Magyarország területére. Az idén mintegy 40 ezren kértek menekültjogi státust Szerbiában, viszont ezek az emberek csupán néhány napig szándékoznak az országban maradni, hogy rövid pihenés után folytassák útjukat Nyugat-Európába.
A migránsok ideiglenes elszállásolása, élelmezése nagy anyagi terhet ró Szerbia költségvetésére, viszont a macedóniai és a magyarországi helyzet változása miatt ezek a terhek nagy valószínűséggel tovább növekszenek – olvasható a jelentésben.
A macedón hatóságok az újonnan érkező migránsoknak háromnapos vízumot ad, és leghetővé teszi számukra, hogy akadálymentesen utazzank a szerbiai határig. Miután ezek ez emberek belépnek Szerbia területére, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy eljussanak Magyarországra. A magyar kormány viszony határzárat épít és egyre komolyabb büntetőjogi intézkedések bevezetését tervezi azon migránsok ellen, akik megsértik a határzárat. A magyar hatóságok egyre szigorúbb fellépése miatt fennáll a veszélye annak, hogy a migránsok a jövőben beláthatatlanul hosszú ideig Szerbiában rekednek, és ez komoly gazdasági és politikai kockázatokat jelent az ország, illetve az országba befektetni szándékozók számára – olvasható a jelentésben.
(Fotó: Molnár Edvárd)
Az amerikai székhelyű cég jelentésében részletesen foglalkozik Szerbia gazdasági mutatóival is. Mint írja, az ország államadóssága június végén 24 milliárd eurót tett ki, azaz a GDP 71,8 százalékát. A gazdasági válság idején ez az arány a befektetők szemében nagyon kedvezőtlen fényben tünteti fel a balkáni országot – figyelmeztet a Dun & Bradstreet.
A nagy munkanélküliség közepette a migránsok számának növekedése fokozza a politikai radikalizmust, amely ellenzi a reformokat. Ha a deviztartalékokat nézzük, a helyzet nem rossz, ugyamis Szerbia devizatartaléka június végén 10,3 milliárd eurót tett ki, ez több mint kétszerese a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által javasolt mennyiségnek. Ezen tartalékoknak köszönhetően a Szerbiában üzleti tevékenységet folytató külföldi cégek hosszabb időszakra zavartalanul hozzáférhetnek a devizához – értékelte az amerikai cég.
A Szerb Nemzeti Bank igyekszik stabilan tartani a dinár és az euró árfolyamát, így az euró gyengülése ellenére az eurózónán kívül a szerb export versenyképes marad, és ennek köszönhetően növekszik a devizatartalék – hangsólyozta a Dun & Bradstreet.
Az országról kialakított nemzetközi megítélés az elmúlt időszakban javult, mivel júliusban az amerikai Kongresszus Szerbiát privilegizált kereskedelmi partnerré nevezte ki. A szerbiai cégek több mint 5400 terméket – érceket, ékszereket, szőnyegeket, ipari, vegyipari, mezőgazdasági és egyéb termékeket – szállíthatnak ki az Amerikai Egyesült Államokba. Ez a kedvező gazdasági viszony 2017-ig tart, de ha időközben megváltozik a szerbiai politikai helyzet, akkor lehetséges, hogy az amerikai kongresszus megszünteti a privilegizált kereskedelmi státust.
Az 1841-ben New York-ban megalapított Dun & Bradstreet jelenleg 38 országban 11 ezer munkatársat foglalkoztat, akik naponta több mint 2 millió ügyfelet látnak el üzleti információs termékekkel és szolgáltatásokkal. Az amerikai cég az idén augusztusban Írországnak és Hollandiának feljavította, Új-Zélandnak, Szingapúrnak, Tunéziának, Kuvaitnak, Chilének és Bahreinnek pedig lerontotta a gazdasági versenyképességi minősítését. A régióban továbbra is Szlovéniának és Horvátországnak (DB3) van a legjobb minősítése, őket követi Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Macedónia, Görögországot és Szerbiát viszont a magas kockázatú országok közé sorolta. A régióban csak Bosznia-Hercegovinának van Szerbiánál rosszabb besorolása.
