Szerbia lényegesen közelebb került az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek megnyitásához, miután megállapodott Pristinával a brüsszeli párbeszéd legutóbbi fordulóján. Ezt Angela Merkel német kancellár jelentette ki Bécsben, a Nyugat-Balkán-értekezlet második napján tartott megbeszéléseket követően. Újságírói kérdésekre adott válaszában azonban nem kívánta pontosítani, hogy mikor nyílhatnak meg ezek a fejezetek, mint mondta, dátumot még nem közölhet.
Aleksandar Vučić, Angela Merkel, Werner Faymann és Federica Mogherini (Fotó: Beta/HINA)
– Az általunk támasztott feltételek teljesítésének számít az, amiről megállapodás született a dialógus során. Igazságosak leszünk, erre számíthatnak, amikor teljesítik a feltételeket, nem fogunk újabbakat kitalálni – fogalmazott Merkel, majd hozzátette, hogy elemezni fogják a megállapodás részleteit, melyről egyelőre még korai lenne beszélni, hiszen a tinta sem száradt még meg a papíron.
Merkel azt mondta, amikor nyáron Koszovóban járt, egyáltalán nem látszott biztosnak az, hogy Belgrád és Pristina sikeresen eljut addig a pontig a tárgyalások során, ahol jelenleg állnak. Szerbia kapcsán annyit közölt, hogy ma lényegesen közelebb áll a tárgyalások megnyitásához, mint két hónappal korábban.
A beszélgetéseket összegezve Aleksandar Vučić szerb kormányfő véleményének adott hangot, hogy a nyugat-balkáni államok Európához tartoznak, Európa részét kívánják képezni, s nem bankautomataként tekintenek az Európai Unióra.
Az Angela Merkel német kancellárral, Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Werner Faymann osztrák kancellárral közösen megtartott sajtótájékoztatón Vučić kiemelte, hogy a balkáni államok nem kérnek segítséget, és nem kérik Európától azt sem, hogy olyannak fogadja el azokat, amilyenek ma.
– Számos reformintézkedést foganatosítottunk, a fiskális helyzet rendezésén dolgozunk, gazdasági helyzetünket a felemelkedés útjára tudtuk terelni. Igenis jelenthetnek új erőt Európa számára a nyugat-balkáni államok. Éppen ezért ma nem csupán a pénzügyi segítséget kérjük. Politikai támogatást szeretnénk Merkeltől, Mogherinitől és Faymanntól is. Képesek vagyunk egyedül is megkeresni annyit, amennyire szükségünk van – hangsúlyozta Vučić.
Mint mondta, minden nyugat-balkáni ország nevében beszél akkor, amikor azt mondja: nem bankautomataként tekint Európára, hanem egy olyan szervezetként, mely megfelelő intézményrendszerrel és olyan értékekkel rendelkezik, amelyekben osztozni tudunk. A migránskérdésről szólva elmondta, hogy a régió államai készen állnak továbbra is felelősségteljesen hozzáállni ehhez a problémához, ahogyan azt eddig is tették.
– Készen állunk arra is, hogy halljuk, mik lesznek feladataink és kötelezettségeink a jövőben. Készek vagyunk azoknak eleget is tenni – jelentette ki a szerb miniszterelnök.
A MENTALITÁSON IS VÁLTOZTATNI KELL
Közösen kell dolgozni annak érdekében, hogy az emberek, különösen a régió országainak fiataljai megértsék, a megbékélés és együttműködés jelenti az egyedüli módját annak, hogy maradandót és kifizetődőt alkossunk, részletezte Vučić. E hozzáállásnak nem létezik alternatívája, tette hozzá. Mint mondta, a gazdasági kihívások számítanak a legnagyobbnak a régióban, de a helyzet javulásához a mentalitáson is változtatni kell. A balkáni mentalitás sokszor a rövid távú politikai célokért folytatott harcot részesíti előnyben, vagy azt várja, hogy az égből hulljon az ölünkbe a segítség, a legtöbbször pedig minden bajért az állam a felelős – ecsetelte. A változások elengedhetetlenek, de azok jó része bennünk rejlik, hangsúlyozta a szerb miniszterelnök.
Federica Mogherini úgy ítélte meg, hogy a régió integrációs törekvései előtt nyitja meg az utat Belgrád és Pristina megállapodása, mely a polgárok érdekeit tartja szem előtt. Véleménye szerint a bátor fiatal vezetők idejét éljük a régióban, s az EU-nak is konkrét javaslatokkal, lépésekkel kell segítenie e folyamatot.
AZ ELSŐ 600 MILLIÓ EURÓ
A bécsi konferencián döntés született 600 millió euró beruházásáról a régió infrastrukturális projektumaiba. Reinhold Mitterlehner osztrák kancellárhelyettes és gazdasági miniszter jelentette be az erre vonatkozó terveket. Mint mondta, 24 közúti és vasúti közlekedési, továbbá energetikai projektum támogatását hagyták jóvá. E projektumok évekig tartanak majd, összértékük 7,7 milliárd euró, egyszázalékos bruttó hazai terméknövekedést várnak el ezektől évente, valamint 200 ezer munkahely megnyitását az előttünk álló másfél évtizedben. Az előnyben részesített elképzelések között van a Belgrád–Niš–Durrës-autóút kiépítése és a Belgrád–Szarajevó-vasútvonal felújítása is. Az első találkozók egyikének témáját éppen a Niš–Pristina–Durrës-út jelentette, ezen Aleksandar Vučić szerb, Edi Rama albán, Isa Mustafa koszovói kormányfő, Sebastian Kurz osztrák külügyi tárcavezető, továbbá az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tisztségviselői vettek részt. A szerb kormányfő arról számolt be, hogy az autóút építése már 2016 végén megkezdődhet. Rama konkrét európai projektumok és támogatások szükségességét hangsúlyozta.
DAČIĆ MEGLECKÉZTETTE AZ EU-T
A migránskérdés az egyik leggyakrabban emlegetett témának számított a nyugat-balkáni csúcson. Szerbia és Macedónia kéréssel fordult az Európai Unióhoz a problémák kezelése érdekében. A két ország tisztségviselői szerint nem elegendő az az egymillió euró, amelyet az eddigiekben segítségként jóváhagytak. Ivica Dačić szerb külügyminiszter arról beszélt, hogy Európa a legnagyobb menekültáradattal kényszerül szembesülni ma a második világháború óta, népvándorlásról lehet beszélni, melynek útján Szerbia is szerepel.
– Éveken keresztül hallgattuk, hogy sok menedékkérő érkezik Szerbiából és Macedóniából az EU-ba. Ma mi mondhatjuk, hogy hozzánk érkezik sok menekült az EU-ból. Azt kérdezzük: mikor vezetnek be egyértelmű ellenőrzéseket, hogyan fogják most Önök megakadályozni azt, hogy jöjjenek? Azzal az egymillió euróval, amelyet adni szándékoznak, biztosan nem fogják megakadályozni – mondta Dačić.
Annak az Európai Uniónak kell először akcióterveket készítenie a migránskérdés megoldása érdekében, amelyik Szerbiától és Macedóniától követel ilyen terveket, tette hozzá a külügyminiszter.
– Mivel Önöknél Európában ilyen akciótervek nem léteznek, mi fogjuk meginni mindennek a levét, ezzel már most tisztában vagyunk. Könnyű a világ más részeiben problémákat előidézni úgy, hogy mi fizessük meg az árát. Abban az egyben biztos lehet mindenki, hogy nem Szerbia tehet az előállt helyzetről a származási államokban, most mégis naponta kétezer migráns lépi át az országhatárt – jelentette ki Dačić.
