2024. március 19., kedd

Kit védelmez a törvény?

Amennyiben Szerbia valóban komoly gazdaság szeretne lenni, erős magánszektorral kell rendelkeznie. Bármennyire is ismételgessék ezt a hatalom képviselői, nehezen képzelhető el, hogy Szerbiában létrehozható egy olyan rendszer, amelyben a gazdaságot magánvállalkozók vezetik.

Tisztelet a kivételnek és a külföldi tulajdonban lévő cégeknek, amelyek a tőke mellett bizonyos üzletelési normákat is meghonosítottak Szerbiában. Fel kell tennünk azonban a kérdést: többségükben kik nálunk a kft.-ék tulajdonosai? Korábban névjegykártya-hordozóknak, táskás üzletembereknek hívtuk őket, ma többnyire mágnásoknak becézzük őket. Igazából olyan emberekről van szó, akik reggelente, amint kinyitják a szemüket, azon kezdik törni a fejüket, kit és hogyan csapjanak be. Az államot, a partnereiket vagy a munkásaikat.

Úgy tűnik, az állam megengedi nekik, hogy mindenkinek túljárjanak az eszén. Ha az államnak tartoznak, az állam átütemezi a tartozásaikat. Ha a partnereknek tartoznak, elnézik nekik, holott, állítólag, régóta törvény szabályozza a kifizetések határidejét. Ugyanez a helyzet a dolgozókkal is. Őket állítólag törvény védi az átveréstől. Mégis, a munkások nem citálhatják bíróság elé munkaadójukat, ha az azt hazudta nekik, hogy kifizette utánuk a járulékokat. Feljelenthetik az adóhatóságnál, de a munkaadó még akkor is csak a büntetést lesz kénytelen kifizetni, a dolgozó utáni járulékokat nem. Pontosabban a volt dolgozó utáni járulékokat, mert amint a gazda tudomást szerez a feljelentésről, felmond az illetőnek.

Egyedül még csak a Balkánon nem felel a munkaadó teljes vagyonával vállalatáért. Még csak itt teheti meg, hogy hónapokig nem fizeti a dolgozót, közben pedig autót, luxushajót vagy házat vásárol, anélkül, hogy tartania kellene attól, hogy vállalata tartozásai miatt azokat elkobozzák tőle. Ha már annyira esküszünk az EU-ra, miért nem alkalmazzuk az EU-ban bejáródott normákat? Ily módon a lelkiismeretlen munkaadóknak lehetőséget hagyunk, hogy kihasználják a joghézagokat. (Blic)