Hatástanulmányok, kivitelezési és megvalósíthatósági tanulmányok, közbeszerzési pályázatok, tenderek azok, amelyek jobb esetben elvezetnek egy konkrét projektum megvalósulásához, például egy autóút megépítéséhez. Régebben egyszerűen csak kiépítették az utat, ma ez ennél sokkal bonyolultabb feladatnak számít a konkurencia védelme és az átláthatóság szavatolása érdekében, csakhogy e folyamat ezáltal – legalábbis hazánkban – hónapok helyett rendre évekig elhúzódik, s még az sem biztos, hogy egyáltalán eljut odáig, hogy az autó útnak induljon a várva várt autóúton.
Maradnak a hidak – Jó ideig még így jutunk át Szerémségbe (Fotó: Ótos András)
Mert a rengeteg tanulmány, felmérés és pályázat között valahol mintha elmaradna a lényeg, a projektum célja. Sajnos az utóbbi években Vajdaságban a politikai befolyásoktól és játszadozásoktól sem mentes hasonló bonyodalmak miatt már nem egy dolog késik, marad el, felejtődik el. Elég csak a kamenicai kórházkomplexum sugárkezelésre szolgáló berendezéseinek beszerzésére gondolni, mely éveken át húzódik egyik vagy másik pályázó ilyen vagy olyan okra hivatkozó panasza miatt.
Úgy tűnik, az Újvidék–Ruma-autóút, ismertebb nevén a Fruška gorai korridor projektuma is hasonló sorsra jutott. Évek óta ígérgetik már azt, hogy majd egy vagy két hónap múlva kezdődnek a munkálatok, azok azonban nemhogy nem kezdődtek el, a héten arról érkezett hír, hogy még a munkakezdés közelébe se kerültünk, lejárt ugyanis az ötletterv benyújtására kiírt pályázat határideje, az ajánlatokat azonban nem bonthatják fel az egyik ajánlattevő panasza miatt. Nebojša Malenković, a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy a belgrádi irodai-üzletvezetési feladatokkal foglalkozó Đurđevka Palikućin magánvállalkozó kifogásolta, hogy a pályázat szövegében a megfelelő licenccel kapcsolatos elvárást „további követelményként” és nem „kötelező követelményként” említették. Az igazgató szerint megalapozatlan panaszról van szó, mindenki tudja ugyanis, hogy a pályázónak teljesítenie kell a továbbinak és a kötelezőnek nevezett elvárásokat is. Mint az eset kapcsán adott nyilatkozatában mondta, csak remélni tudja, hogy ez a pályázat nem fog hasonlítani a kamenicai közbeszerzés esetére, s hamarosan sikeresen le tudják majd zárni. Az említett vállalkozó a banki garanciákkal kapcsolatos feltételekre is kifogást tett, az igazgató szerint szintén alaptalanul. Ahogyan a kamenicai beszerzés esetében is, most is a közbeszerzési pályázati jogok védelmével foglalkozó köztársasági bizottság térfelén a labda, el kell döntenie, hogy helyt ad-e a panasznak, vagy sem. A törvény szerint ehhez harminc nap áll a rendelkezésére, de nem túl jók az eddigi tapasztalatok e bizottság naprakészsége terén, a kamenicai felszerelés kapcsán benyújtott panaszok ügyében ugyanis volt olyan, hogy 106 nap alatt sikerült véleményt formálnia a 30 helyett. Talán nem kell túl nagy kíváncsiság ahhoz, hogy az ember feltegye a kérdést: vajon lehet-e ennek köze ahhoz, hogy a tartományban és a köztársaságban nem ugyanaz a politikai garnitúra alkotja a kormányokat?
„PRIORITÁST ÉLVEZ”
Az ötletterv kidolgozására vonatkozó első – most már hozzá lehet tenni meghiúsult – közbeszerzési pályázatot egyébként egy hónappal ezelőtt, július 21-én írták ki. Akkor azt mondták, olyan feltételeket szabtak, amelyek a hazai útépítési vállalatoknak is kedveznek, ezáltal tehát akár a munkanélküliség csökkentését is remélni lehetne a projektumtól azon túl, hogy a Fruška gora-i alagutat is magában foglaló autóút javítaná az összeköttetést Bánát és Szerémség, távolabbra tekintve pedig Románia és Horvátország, valamint Bosznia-Hercegovina között is.
A pályázat három szakaszra különítette el az autóút első fázisának megépítését, ez összesen 37,18 kilométert jelent. A közbeszerzés értéke 153,8 millió dinár. A projektumot közösen finanszírozná a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság és a köztársasági építésügyi tárca, a szóban forgó pályázatra mintegy 77-77 millió dinárt irányoztak elő. Az autóút teljes szakaszának kiépítése a számítások szerint 200 millió euróba fog kerülni, s legkésőbb a jövő év júniusáig el kellene kezdeni a munkálatokat is – feltéve, ha addig minden ahhoz szükséges előzetes adminisztratív feladatot sikerül befejezni.
Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter június elején még arról beszélt, hogy a Fruška gora-i korridort a prioritást élvező projektumok listájára helyezte a szerb kormány. Szerinte azért van egy kiemelt fontosságú projektumról szó, mert az tehermentesítené Újvidék városi közlekedését, fontos ipari parkokat kötne össze, kapcsolatba kerülne a 10-es és a 4-es korridorokkal is, a lehető legjobb útvonalat teremtve ezáltal meg Románia és Bosznia között.
TARTSUNK INKÁBB VÁLASZTÁSOKAT...
Az előzetes tervek arról szóltak, hogy még az év végéig elkészül legalább egy szakaszra vonatkozó kivitelezési terv, ami lehetővé tenné az építés kezdetét is, mellyel párhuzamosan megszületnének a többi szakasz tervei is, s nem állnának le a munkálatok.
A Szerbia Utai közvállalat még nem fejezte be az utolsó, negyedik fázisra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt, így az ötlettervekre vonatkozó pályázatot erre a rumai kerülőúttól az E 70-es bekötőútig terjedő szakaszra egyelőre ki sem lehet írni. Ezért kezdődött el a pályázati ciklus az első három szakasszal.
Még 2012-ben állapodott meg a tartományi és a köztársasági hatalom abban, hogy 2013-ban 12 milliárd dinárt fordítanak a projektumra. Nem lett belőle semmi, mert a politikai helyzetet a szerb kormány átalakítása körüli huzavona határozta meg. Ismét megállapodtak abban, hogy 2014-ben megszületnek majd az kivitelezési projektumok, s Vajdaság erre a célra el is különített 200 millió dinárt a költségvetésben, a pénzt azonban nem használták fel a rendeltetésére, mert rendkívüli parlamenti választásokat írtak ki az országban.
Az év végén vagy a jövő év elején, mint ismeretes, biztosan helyhatósági és tartományi parlamenti választások lesznek, de az sem kizárt, hogy megint előrehozott köztársasági parlamenti választások is lesznek. Ha ezeket a tényeket vesszük figyelembe, most sem lehetünk túl derűlátóak az alagúttal meg az annak végén felcsillanó fény megpillantásával kapcsolatban.
