Szerbiának ugyanolyan bánásmódban kell részesítenie a migránsokat, mint ahogyan azt Brüsszel teszi, jelentette ki tegnap Nenad Popović, a Szerb Néppárt elnöke, aki korábban a Szerbiai Demokrata Pártban politizált. A minap Popović politikai szervezete arra is javaslatot tett, hogy Szerbia emeljen falat a Macedóniával határos szakaszon, ahogyan azt Magyarország is teszi határvonalán. Brüsszelnek ugyanakkor szerinte nem szabad beavatkoznia abba, hogy Szerbia milyen menekültpolitikát folytat, s ezzel kapcsolatban nem fogalmazhat meg elvárásokat országunkkal szemben. A jobboldali politikus szerint Szerbiának elsősorban a horvátországi Vihar fedőnevű katonai akció során hazánkba menekült szerbek és a Koszovóból elüldözött szerbség sorsával kell foglalkoznia, és nem a közel-keleti, észak-afrikai menekültekkel, azok ugyanis, mint mondta, Nyugat-Európa problémájának számítanak.
– Az állam és polgárai biztonságának szavatolása érdekében azonnal lépnünk kellene, rendkívüli helyzetként kellene kezelnünk a jelenlegi állapotokat, és olyan intézkedéseket kellene foganatosítanunk, amelyek megfelelnek a mostani körülményeknek, melyekben a megszokottnál jelentős mértékben nagyobb számú migráns érkezik hazánkba – fogalmazott Popović.
A határvédelem érdekében a rendőrség és a katonaság rendelkezésre álló alakulatait is be kell vetni, tette hozzá. Az euroatlanti államokat azzal vádolta meg, hogy maguk okozták a feszültséget azokon a területeken, ahonnan most menekültek ezrei érkeznek nap mint nap Európába, ezért teljesen logikus, hogy a probléma megoldásával is ezeknek az euroatlanti államoknak kell foglalkozniuk, s nem Szerbiára kell hárítani a felelősséget. Végül kijelentette, hogy Szerbiának akkora gazdasági ereje sincs, hogy húsz év után végre teljesen rendezze a horvátországi menekültek helyzetét, akik közül sokan még ma is befogadó központok lakói, ezzel egyidejűleg viszont az Európai Unió elvárná, hogy tartósan rendezzük a közel-keleti migránsok kérdését. Javaslatot tett arra is, hogy törvényben rövidítsék 48 órára a menedékjogi kérelmek elbírálásának határidejét.
SZERBIA NEM CÉLORSZÁG
Popović fent említett kijelentéseire gyors és határozott választ adott tegnap a kormány, az ellenzék és a nem kormányzati szektor is. Valamennyien elutasították egy kerítés felépítését a macedón–szerb határ szerbiai oldalán. Aleksandar Vulin foglalkoztatási és szociális kérdésekkel megbízott miniszter úgy fogalmazott, hogy a falak Magyarországon, Bulgárián sem segítettek az eddigiekben, ahogy a fokozott tengeri ellenőrzések sem oldották meg a menekültkérdést Görögországban és Olaszországban.
– Szerbia azt kéri az Európai Uniótól, hogy határozza meg saját politikáját a migránsok kérdésével kapcsolatban, s ezt követően, ennek ismeretében Szerbia is állást tud foglalni saját érdekeinek figyelembevételével. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Szerbia nem számít a menekültek célországának, éppen ezért egyelőre nem beszélhetünk a menedékkérelmek számának óriási növekedéséről sem. Ebből kifolyólag pedig nem látom okát annak sem, hogy a menedékjogi kérelmek elbírálását szabályozó jogszabályt módosítsuk – húzta alá nyilatkozatában Vulin.
FALAK HELYETT HIDAK
Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt köztársasági parlamenti frakcióvezetője azzal kommentálta a néppárti felvetést, hogy Szerbia egy határok nélküli Európa híve, éppen ezért hidakat és nem falakat épít. Borislav Stefanović, az ellenzéki Demokrata Párt frakcióvezetője megállapította, hogy veszélyes jobboldali ideológia szüleményei a Popović által felvetett javaslatok, s hogy a migránsok kérdésének rendezése sokkal bonyolultabb megoldást igényel egy vagy két fal felemelésénél. Vladimir Petronijević, a 484-es Csoport vezetője is hasonlóképpen vélekedett. Azt mondta, hogy a falak sohasem fogják megakadályozni a migrációkat, s hogy az ezzel kapcsolatos ötletek a nemzetközi jog szempontjából is vitathatónak számítanak.
Szerbiába naponta mintegy 1200 menekült érkezik, hogy a legtöbbször még aznap vagy másnap továbbutazzon Nyugat-Európa felé. Túlnyomó többségük Magyarország felé indul tovább, a magyar kormány ezért egy kerítés felépítése mellett döntött a 175 kilométeres hosszúságú szerb–magyar határszakasz mentén. Erre a célra körülbelül 80 millió eurót költenek el. A macedón–szerb határszakasz egyébként 273 kilométer hosszúságú.
