Aggodalomra mindig van ok. Gondoljunk csak a vidékünket sújtó szárazságra, a menekültáradatra, a kínai és a görög tőzsdén tapasztalható „őgyelgésekre”, az orosz és a brazil gazdasági gondokra, vagy a finnek gyötrelmeire. Az elemzők többsége mégis azt állítja, hogy egészen komoly aggodalomra semmi ok! A fejlett országok mára már fenntartható növekedési pályára álltak, a feltörekvő gazdaságokban pedig csak ideiglenes a lassulás. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közelmúltban publikált jelentésében ugyan enyhén lefelé módosította az idei növekedésre vonatkozó becslését. Az IMF globálisan 3,3 százalékos GDP-növekedésre számít az idén, eltérően az áprilisi prognózistól, amelyben még 3,5 százalékos dinamikát jósolt. Ez azt jelenti, hogy a világ gazdaságainak összteljesítménye ebben az évben elmarad a tavalyitól, amikor 3,4 százalékos bővülést sikerült elérni. Az euróövezetben egyre robosztusabb kereslet figyelhető meg, minek nyomán már az infláció jelei mutatkoznak. Németország és Franciaország gazdasága 1,6, illetve 1,2 százalékkal bővülhet az idén – ugyanezt vizionálták három hónappal ezelőtt is. Az olasz GDP ugyanakkor 0,2 százalékkal gyorsabb ütemben, 0,7 százalékkal bővülhet, Spanyolországban viszont 3,1 százalékos növekedésre számítanak, a hírek szerint azonban a spanyol gazdaság már szinte dübörög. A geostratégák szerint viszont az EU végül nem lesz képes megoldani a legfőbb problémáját, ami nem annyira az euróövezet, hanem a szabad kereskedelem ügye. Fennáll az esélye annak, hogy a következő évtizedben Európát a nemzetállamok újbóli felemelkedése határozza meg. Ez oda vezethet, hogy a következő években Németországban gazdasági visszaesés történhet, aminek következtében szociális és politikai válság alakulhat ki. Mindez csökkentheti Németország európai befolyását. Ott van viszont Lengyelország, melyre a legtöbb elemző szerint fényes jövő vár. A gazdasági növekedés motorja lehet, ezzel együtt pedig politikai befolyása is nőni fog.
INDIA LESZ A NEVETŐ HARMADIK...
Ha minden a most tapasztalható trendek szerint alakul, 10–15 éven belül India lesz a világ leggyorsabban növekvő gazdasága, Kínában él majd a legtöbb középosztálybeli, Európában pedig a nem európai származásúak lesznek többségben. Vannak egészen reálisnak tűnő, és vannak meredek, a józan ítélőképesség határait is feszegető jövendölések is.
A trendeket előrevetítve pl. azt látjuk, hogy 15 év múlva még mindig az Egyesült Államok termeli majd a legtöbb GDP-t, nagyjából 24 000 milliárd dollárt, és ott lesz mellette Kína, mely addigra gyakorlatilag egyenrangú gazdasági nagyhatalommá növi ki magát. Olyan előrejelzés is van, amely szerint akár már egy évtizeden belül Kína lekörözi az Egyesült Államokat. Másrészt az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy India lesz a nevető harmadik, ahol a népességrobbanást jelentős gazdasági boom kíséri, és egy-két évtizeden belül meg fogja előzni az USA-t és Kínát is. Kínát ugyanis hamarosan ugyanolyan problémák sújtják majd, mint a most hanyatló Nyugatot, hiszen ott is öregszik a társadalom, és folyamatosan csökken a dolgozókorúak aránya. Indiában viszont még mintegy 20 évig növekszik, majd utána is csak stagnálni fog ez az arány.
…ÉHSÉGLÁZADÁSOK TÖRHETNEK KI?
Feltehetően az lenne a legjobb a világgazdaság számára, ha a jövőben az USA és Kína valahogy ki tudna egyezni, és valamilyen szinten továbbra is együtt tudna működi. Még mindig nem látszik világosan, hogy Kína és az USA közeledni, vagy rivalizálni akar egymással. Vannak azonban olyan borúlátó vélemények is, hogy legfeljebb húsz éven belül összeomlik a civilizáció. Egy nemrég készült elemzés szerint elég annyi, hogy három környezeti sokk véletlenül egyszerre sújtsa a világot. Az ugyanis teljesen szétzilálná a világ élelmiszer-termelését, egekbe emelve az élelmiszerárakat. Ennek következtében a világon mindenhol éhséglázadások törnének ki, és elmélyülnének a meglévő konfliktusok. Sokan úgy vélik egyébként, hogy az, ami pl. Görögországban zajlik az utóbbi időben, egy ilyen helyzet modellezéseként is felfogható. Nem kell tehát, hogy szó szerint élelmiszerhiány legyen, elegendő, ha a bankrendszer összeomlása következtében az emberek nem jutnak (kész) pénzhez, a terjedő (fél) információk pedig pánikot generálnak. Mindeközben, hogy a borúlátó forgatókönyvek mellett valami pozitív dologgal is foglalkozzunk, az IMF módosította Szerbiával kapcsolatos előrejelzését, miszerint valószínű a plusz fél százalékos növekedés az év végéig. A másik adut lehet kormányunk kezében a soron következő IMF-tárgyalások alkalmával az áram árának emeléséből származó 17 milliárdos pluszbevétel. De ez már egy „rázósabb” kérdés…
