A zombori Berta Ferenc Zsebszínház tagjai már többször felkeresték Kupuszinát. Többféle programmal érkeztek az elmúlt időszakban, ez úttal az állandó, hosszú évekre visszatekintő Nyári Találkozások sorozat újabb darabja jött Kupuszinára. Káich Katalin Otthon a nagyvilágban című kötetéről folyt beszélgetés az olvasókkal. A jelenlévőket Fekete J. József, a Zsebszínház elnöke üdvözölte. Ez a találkozás annyiban volt különleges, mivel tulajdonképpen a könyvben szereplő helyek csupánszépen festett, érdekes, élettel teli táblaképként kaptak szerepet. Az olvasókat azonban ma már az útleírások vegyes érzésekkel töltik el. Mindennek a rejtett értelmét keresik, a miértekkel és konzekvenciákkal foglalkoznak, a legnagyobb kérdés pedig az, milyen szerepet játszunk mi ebben a képben. Személyes és őszinte módon beszélgettek ezekről a kérdésekről. Mit jelent az otthon, neveltetés, és egyáltalán miért van értelme több ezer mérföldre található helyeket felkeresni. A nyitottság más kultúrák, népek, nyelvek iránt nem csak a neveltetés, genetikai prediszpozíció alapján dől el, bizony ezt hatalmas munkával, energiával fenn is kell tartani. A messzi helyekről szerzett tudás egyre kevésbé segíti a megértést, békét, inkább kisebb-nagyobb gazdasági haszon reményében tanulunk nyelveket, az adminisztrációs eljárás a messzi helyeken fontosabb szerepet kap kutatásainkban, mint a kultúra megértése. Persze pár évszámot, történést be kell biflázni hiszen szükség van rá a naturalizációs eljárásban. Ezen sem kell siránkozni hosszabban, hiszen csak szerelemből nem lehet megélni, azonban egy egészségesebb társadalomban, és itt nem csak hazánkra gondolok, nem csupán a könyvelés két legfontosabb oldalát kellene szemlélni. A könyv segíthet abban, hogy egy pillanatra visszalépjünk, perspektívát kapjunk magunkról, arról, milyen „műalkotáson” dolgozunk. Az alkotás pedig ebben az esetben az életünk, kapcsolataink egymás között, és a világgal. Már ismerjük, hol vagyunk, de az úttól, személyes hozzáállástól függően és a könyv történeteiből tanulva legalábbis elgondolkodhatunk arról, jó irányba tartunk -e, és hol lehetne, kell -e változtatni. A személyes utazás Európában a huszonegyedik században sem mindenki számára elérhető, hiszen még a legközelebbi településre való utazásnál is el kell komolyabban gondolkodni a költségekről és időveszteségről. A könyv azonban elérhetőbb. mint a messzi szálloda és repülőtér, ha pedig minderre nem telik legalább a gondolat erejével világutazók lehetünk.
