2024. március 19., kedd

Szűkül a Telekom vásárlóinak köre

Nem megerősített források szerint a vállalatból önként távozó foglalkoztatottak szolgálati évenként 950 eurós végkielégítést követelnek

A hét folyamán derül ki, hogy melyik potenciális vásárlók juthatnak be a Szerbiai Telekom telekommunikációs közvállalat folyamatban levő magánosítási kísérletének második körébe. A vásárlásban érdekelt cégek nevét csak azután teszik közzé, miután a kormány illetékes bizottsága és az ügy lebonyolításával megbízott francia Lazard magánosítási szaktanácsadó cég egyeztet a beérkezett, nem kötelező jellegű felvásárlási ajánlatokról – nyilatkozta a sajtónak Rasim Ljajić telekommunikációs, idegenforgalmi és kereskedelmi miniszter, majd hozzátette: a Lazard tanácsadó cégnek döntő szava lesz abban, hogy a második körbe melyik vállalatok juthatnak be. A kiválasztott cégeknek már kötelező érvényű ajánlatot kell küldeniük a kormánynak.

– Azok a cégek, amelyek továbbra is versenyben maradnak, második lépésben teljes betekintést kapnak a Telekom ügyviteli irataiba, és ezek után teszik meg a hivatalos, tehát a kötelező ajánlataikat – magyarázta az újságíróknak a miniszter.

Az eddigi médiahírek arról számolnak be, hogy az első körben összesen 14 levelet kapott a kormány. Az érdeklődők között olyan cégek szerepelnek mint a német állami telekommunikációs közvállalat, vagy a Mid Europa Partners nemzetközi befektetési alap, amely nem oly rég vásárolta fel a Danube Foods Group üzleti társaságot, amely olyan vállalatokat ölel fel mint az Imlek, a Bambi vagy a Knjaz Miloš. Ajánlat érkezett a szlovén telekommunikációs szolgáltatótól is, a Bulgarian Telecommunications Company EAD is küldött egy ajánlatot, akárcsak az Abu Dhabi Investment Authority befektetési társaság is.

A belgrádi újságok nem hivatalos forrásokra hivatozva arról cikkeztek, hogy az adásvétel még meg sem történt, de a háttérben már folynak az alkudozások a Szerbiai Telekom közvállalat szakszervezeti vezetői és a szerb kormány között. Az előbbiek azzal fenyegetőznek, hogy szóba sem jöhet a Telekom dolgozóinak önkéntes távozása a vállalatból, ha az állam számukra nem szavatolja az ott eltöltött szolgálati évek utáni 950 eurós végkielégítést. Ez az összeg tulajdonképpen az ötszöröse annak, amennyit az országban fizetnek a szerkezeti átalakítás alatt álló vállalatokból elbocsátott foglalkoztatottaknak.

Mint ismeretes, 2011-ben már egy alkalommal kudarcba fulladt a Telekom magánosítása, mivel akkor a kormánynak a felkínált ár nem tetszett, a vásárló pedig nem volt hajlandó változtatni az ajánlatán. Rasim Ljajić miniszter egy múltkori nyilatkozatában beismerte, hogy az akkori tranzakció részben azért hiúsult meg, mert az akkori államvezetés nem volt hajlandó előzőleg korszerűsíteni a vállalat berendezését.

Az is köztudomású, hogy a kormány néhány feltételt szabott a jelentkezőknek. A potenciális vásárlónak legalább egy kvalifikációs kritériumnak kell eleget tennie. A felvásárló lehet hazai, illetve külföldi cég. Az első előfeltétel, hogy legalább az elmúlt három évben telekommunikációs szolgáltatások nyújtásával foglalkozott, és hogy az említett időszakban legalább félmilliárd euró forgalmat valósított meg. A második, hogy a javaslattevőnek az elmúlt 10 évben összesen 500 millió euró hasznot kellett megvalósítania. A harmadik feltétel értelmében a lehetséges vásárló ingatlanja teljes értékének 2014-ben meg kellett haladnia a kétmilliárd eurót. Végül a kínálat feladójának már tíz éve tízszázalékos részesedéssel kell rendelkeznie egy telefonszolgáltató cégnél.