A Szabadkai Városi Múzeumban vendégszerepel a Szecesszió és a természet című nemzetközi kiállítás, amely szeptember közepéig látható, s ennek keretében több kísérőrendezvényre is sor került már. Dr. Ninkov Kovačev Olga, a múzeum művészettörténésze A japonizmus Szabadkán a 19. század végén és a 20. század elején címmel tartott előadást péntek este Szabadkán.
A japonizmus nem egyedül jelentkezett, nagyon sok más országnak a kultúrája is divatos volt Európában, például a kínai a rokokó idején, főként a kertépítészetben a 17. és a 18. században volt jelen. Ebben a korszakban e stílusban Magyarországon főként pagodák épültek. 1862-ben a Londoni Világkiállítás mutatta be először a japán színes fametszeteket, és ugyanebben az évben a kiállítás eljutott Párizsba is. A következő világkiállítást 1867-ben a francia fővárosban tartották, és ekkor érte el a japán divat a tetőfokát. Egy évre rá Meidzsi császár megnyitotta a kikötőket, utat adott a kereskedelemnek, és majdnem 20 országgal írt alá kereskedelmi egyezményt. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Japán Császárság között 1869-ben jött létre a szerződés, amelyet Ferenc József császár 1871. május 8-án írt alá. Ennek köszönhetően számos japán eredetű tárgy jutott el Európába, a többi között Szabadkára is –hangzott el az előadáson.
Az első magyar japonizáló festményt Székely Bertalan festette 1871-ben. Xantus János természettudós még a szerződés megkötése előtt kapott egy feladatot, hogy Japánt bejárva készítsen egy gyűjteményt, amelyet bemutattak a Nemzeti Múzeumban. Ez ihlette Székely Bertalan Japán nő című egyedi képét, amely Budapesten még ma is megtekinthető. A képen megtalálható japán motívumok közül a háttérben látható kék színű hajnalvirág a tünékeny szépséget szimbolizálja, a darumadár pedig az újjászületést jelképezi.
Mikor Japán megnyitotta kapuit Európa felé, nagymértékben kezdték el gyártani a művészi és kevésbé művészi tárgyakat, amelyeket európai exportra szántak, többek között a figurális díszítésű japán gombokat.
Egyes esetekben felmerül a kérdés, hogy japonizmusról vagy szecesszióról beszélünk-e? Sok esetben a kettő az egy. Japán nagy kihatással volt a szecesszió kialakulására. A természetet figyelve a japán művészek felfedezték az aszimmetriát, az üres teret, a csendet a zenében és annak tiszteletét. Ez a fajta szellemiség nagy hatással volt a festőkre (Claude Monet, Henri de Toulouse-Lautrec és Vincent Van Gogh), a szobrászokra, de egész kis környezetekre is, olyanra, mint a miénk – mondta el dr. Ninkov Kovačev Olga.
A japán divat és a zene
Az egyik legismertebb példa Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operája 1904-ből. Két évvel az opera megjelenése után Budapesten is bemutatták, ezt látta Csáth Géza, aki annak idején mint zenekritikus írt róla, de a magánnaplójában is megemlíti ezt az eseményt.
1905 a japonizmus nagy divatjának éve Szabadkán
A Bácsország című családi hetilap megjelentette Macskovits Titusz, a városi építész lányáról, Kornéliáról készült fotót, aki japán nőnek beöltözve látható a képen. Az 1905 tavaszán megjelent írásokban több alkalommal is megemlítésre került, hogy a japán divat „megszállta” a várost. Csáth Géza 1912-ben testvérének írt levelében is leírást ad a többi között a kimonó elkészítéséről. Nagy divattá vált a legyező a mindennapi használatban (az összecsukható legyezőt is a japánok találták fel) és a japán porcelánbabák is meghódították Európát, az építészetben is fellelhető azonban a japonizmus hatása. Az 1912-ben épült palicsi Zenepavilon is azt idézi, hiszen arra jellemző a természetben elhelyezkedő fal nélküli pavilonok építése, amely a régmúltban pihenésre szolgált.
1905 tavaszán egy koncert keretében a szabadkai színházban élőképet mutattak be A cseresznyevirágzás ünnepe Japánban címmel. A cseresznyevirág a japánoknak olyan, mint a magyaroknak a tulipán. Az élet mulandóságát szimbolizálja, a krizantém pedig a hosszú élet jelképe – emelte ki dr. Ninkov Kovačev Olga.
Lifka Sándor és a japonizmus
1905 őszén Lifka Sándor utazó mozija bemutatta A japán császári hadsereg gyakorlata és a Fő utca Tokióban című dokumentumfilmet. A Szabadkai Városi Múzeumban jelenleg is megtekinthető a többi között Lifka Sándor szekretere, amely neobarokk stílusú, és 1932-ben készült. Érdekessége, hogy ha kinyitjuk szárnyait, japonizáló szimbólumok láthatók az ajtók belsején. A múzeumban jelenleg is a kiállított tárgyak között látható egy Lifka Sándor hagyatékából származó japonizáló legyező is – tudtuk meg az előadáson.
A Japán iránti érdeklődés nem csökkent az orosz–japán háború befejezése után sem. A japonizmus mai mindennapi életünkben is jelen van, gondoljuk csak az ikebanakészítésre, a bonsai fákra vagy a vajdaságban csak japánkának ismert papucsokra.
