2024. április 25., csütörtök

A „sokszólamú” kúlai közösségben

Jövőre 120. évfordulójához érkezik az 1896-ban alakult Iparos Dalárda

A magyar ajkú lakosság száma Kúlán az utóbbi 14 év alatt kb. tizenöt százalékkal csökkent. 2011-ben 2700-as fővel számolhattak, jelenleg a magyarok száma a városban megközelítőleg 2200. Közülük körülbelül 570-en Vajdaság kulturális egyesületei között a legrégebben alakult, 147 éves kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ tagságát is képezik. A Népkör egyik legeredményesebb, legaktívabb a legrégebbi, a csaknem 120 éves múltra visszatekintő énekesi irányzat.

A kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ (Fotó: Szabó Anikó)

A kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ (Fotó: Szabó Anikó)

A Népkörben négy énekkar működik párhuzamosan: a Bartók Béla vegyeskórus, a Bartók Béla kamarakórus, a Cantilena női kórus és az Árvácska népdalkör. A művelődési központ kórusai esetében oszlopos tag a kezdetben hat éven keresztül tagként, majd immár negyedik éve karnagyként feladatokat ellátó Vendel Gyöngyi mellett a szakosztály énekkarainak 1966 óta meghatározó basszusa, Regécz László.

A kúlai Népkört 1868-ban alapították Szakácsy Sándor plébános irányításával, jelenleg tizenhárom szakcsoportot működtet a központ. 170–200 magyar ajkú kúlai napi vagy heti szinten betér a Népkör valamely foglalkozására, vagy akár a szerdánként hivatalosan is nyitva lévő könyvtárba, amely hatezres könyvállományt tart fenn, mondta Goga Zsolt, a Népkör elnöke. Szeptember 5-én a 8. alkalommal megrendezésre kerülő ún. Hagyományőrző Népköri Napokra készülnek. Az elnök örömének adott hangot, hogy az elmúlt tanévben is tagjaik közül 77-en az óvodások, általános iskolások köréből kerültek ki, ez azt jelenti: nem nélkülözik az utánpótlást. A fiatalok azonban elsősorban a néptáncszakosztályban való működést választják, a diákszínjátszás után vagy a kézműves, rajzkészségfejlesztő foglalkozások iránt érdeklődnek. A Népkör ún. kórus szakosztálya négy énekkarában felnőttek a kórustagok, a legidősebb közülük nyolcvankét éves. Regécz Lászlót, a kúlai kisdiákot is ő oktatta egykoron énektanárként. A kórus szakosztályban hiány mutatkozik az utánpótlást illetően. Pedig aki egy nagy múltú kóruskultúrát éltető közösségben minőségi oktatásban szeretne részesülni, annak jelenleg, többek között Vendel Gyöngyi karnagy jóvoltából, erre lehetősége adódhat. Az egykoron a helyi Petőfi Brigád Általános Iskolában működő iskolakórus Vendel Gyöngyi vezetésével nagyon sikeres volt: 2001 és 2007 között folyamatosan országos első helyezett lett a köztársasági megmérettetéseken. Gyöngyi a Cantilena női kórusban is vezető szerepet vállal, amely korábban a Városi Művelődési Központon belül működött. Körülbelül harminc tagot számlált, 2013 óta pedig tevékenységével a Népkör szakosztályai által biztosított sokszínű kulturális tartalmat gazdagítja.

Regécz László (Fotó: Szabó Anikó)

Regécz László (Fotó: Szabó Anikó)

Regécz csupán a Cantilenában nem tevékeny, egyébként a közgazdasági végzettségű, immár nyugdíjas énekes minden kúlai kórusban vezető szerepet tölt be. Egyike azoknak, akik a nyugat-bácskai Kúlán a kóruskultúra múltját is körvonalazni tudják:

– 1896-ban alakult Kúlán az Iparos Dalárda. Tevékenysége 1980-ig zavartalanul folyt, azzal, hogy 1954-től kulturális egyesületként működött, a dalárda fénykorában, 1946-ban például 120 taggal. Jómagam 1966 óta vagyok kórustag. 1980-tól tizenhat évig csupán a Cecília egyházi énekkarban gyakorolhattam szenvedélyemet, de 1996-tól immár a Népkör szakosztályán belül is. Először a Népkör keretében csak a vegyeskórus működött. A kamarakórus 2010-ben alakult, 2013-ban csatlakozott a Cantilena női kórus. 1998-ban már élt az Árvácska népdalkör, harmadik éve az is vegyeskórusként. Korábban az Árvácskát kizárólag asszonykórusként jegyezték. Ötven éve lesz, hogy éneklek, amikor jövőre 120. éves lesz a dalárda. Sajnos a férfiak létszáma megcsappant az utóbbi években, jelenleg a körülbelül huszonötös létszámú vegyeskórusunkban csak hat tenor és hat basszus énekel. A Bartók Béla vegyeskórusban a legfiatalabb tagunk is negyven éven felüli, a legidősebb már több mint nyolcvan. A kamarakórus megközelítőleg tizenötös lélekszámú, az Árvácska népdalkörben tizenegy-tizenkét állandó tag van. A Cantilena női kórusban jelenleg szintén ennyien énekelnek – fogalmazott Regécz László, aki még nyugdíjasként is igen lelkes, továbbra is hallásból énekel, kottát olvasni meg sem tanult az idők folyamán. Szívesen emlékszik vissza a kórustagként megtapasztalt első élményekre:

– Emlékszem, hogy a hetvenes évek elején partnerségi kapcsolatot terveztünk kialakítani a magyarországi Kiskőrössel, 1973-ban például náluk is bemutatkoztunk. Akkoriban több hazai egyesülettel is szoros együttműködést ápoltunk, pl. a szintén Bartók Béla nevet viselő csantavéri kórussal, a szabadkai Lányi Ernő elnevezésűvel, de közösségünkhöz csatlakozott a topolyai Emlékkórus is. Az volt a gyakorlat, hogy állami ünnepeken egymásnál vendégszerepeltünk, ha nem csal az emlékezetem, március 8-án mi, kúlaiak voltunk a házigazdák. Mostanában Kenesén vendégszerepeltünk a vegyeskórussal, az Árvácskával a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége meghívásának tettünk eleget. Az utóbbi időben elsősorban szemlékre járunk. Bemutatkozni, tapasztalatot szerezni. Nem a versengés kap főszerepet – nyilatkozta Regécz László.