2024. március 28., csütörtök

Kairó a kettős csatornára vált

A főpróba sikerült, jöhet a bemutató, ami jelen esetben az „új Szuezi-csatorna” augusztus 6-ai hivatalos átadását jelenti. A 8,5 milliárd dolláros beruházás egy év alatt valósult meg, politikai utasításra. Abdel Fattah al-Sziszi államfő, volt hadseregtábornok ugyanis fontos szerepet játszik a programban, amelytől a hatalom a fuldokló gazdaság megmentését reméli.

Az eredetileg háromévesre tervezett építési munkálatokat is az ő utasítására rövidítették le. Kairóban most nagy az öröm, hiszen a tavaly augusztusi munkakezdéskor beígért egyéves határidőre elkészült a történelmi jelentőségűnek minősített mű. Az állami vezetés arra is büszke, hogy a költségeket az egyiptomiak állták.

A múlt hétvégén már az első kereskedelmi teherhajók is végigsiklottak az új csatornán, amelynek a környékén megszigorították a biztonsági intézkedéseket. Erre azért volt szükség, mert a Sínai-félszigeten vérszemet kaptak a szélsőséges iszlamista szervezetek. Rendszeresen robbantanak, gyilkolnak; az utóbbi két évben több száz katonával és rendőrrel végeztek.

Veszélyes vidék peremén húzódik tehát a Szuezi-csatorna. A múlt szombati próbaüzem idején is helikopterek és hadihajók kísérték azt a néhány vízi járművet, amelyek az új medret tesztelték sikeresen.

A megrendelőt politikai és gazdasági szempontok vezérelték, amikor a programot elindította. Az új hajóút ugyanis azt hivatott jelképezni, hogy a 2011-es diktátorbuktató fordulat után kialakult zűrzavaros állapotokat sikerült megszüntetni, illetve megteremteni a gazdaság újjáélesztéséhez nélkülözhetetlen belpolitikai stabilitást.

A forgalomnak 1869-ben átadott Szuezi-csatorna a világ hajóforgalmának tíz százalékát bonyolítja le; tavaly 17 100 hajó jutott át rajta. Az átkelésért beszedett adók a 85 millió lakosú ország második legfontosabb valutaforrásának számítanak, az idegenforgalom mellett.

Kairó abban bízik, hogy az „úthasználati” díjból származó évi 5,3 milliárd dollár bevétel 2023-ra legalább 13,2 milliárdra emelkedik. Egyrészt az áthaladó járművek számának a növekedése, másrészt a nyújtott szolgáltatások eredményeként.

A hajóforgalom megélénkülése reálisnak tűnik, hiszen a tengerközi átjáró egy év alatt két fontos munkafázison jutott túl. Bár hivatalosan új csatornáról beszélnek, szó sincs arról, hogy egy vadonatúj és önálló vízi utat építettek volna. Olyat legalábbis biztosan nem, amely a Sínai-félsziget nyugati részén – 163 kilométer hosszúságban – húzódó régi csatornához hasonlóan a földközi-tengeri Port Szaíd és a vörös-tengeri Szuez városát kötné össze.

Az újságírók a hét derekán elsőként hajózhattak az új csatornán. A felvétel az iszmáílíjai kikötő közelében készült (Fotó: Beta/AP)

Az újságírók a hét derekán elsőként hajózhattak az új csatornán. A felvétel az iszmáílíjai kikötő közelében készült (Fotó: Beta/AP)

A nagyszabású építkezésen tavaly augusztus óta „mindössze” annyi történt, hogy az eredeti vízi utat 37 kilométer hosszan kiszélesítették, illetve 24 méteresre mélyítették, miközben vele párhuzamosan ástak még egy 35 kilométer hosszú új medret, majd a kettőt összekötötték. Az új szakasz (hivatalosan: az „új Szuezi-csatorna”) valójában kitérőként szolgál: itt kerülik el egymást a már 146 éve használt csatornán szembe jövő konvojok. A legfontosabb rendeltetése tehát a folyamatos, és az eddiginél gyorsabb kétirányú forgalom fenntartása.

Ez az újítás sem lebecsülendő, hiszen a segítségével jelentősen lerövidül a hajók átkelési és szükséges várakozási ideje. A 35 kilométeres elkerülő mederszakasz átadásával a korábbi áthaladási idő 11 óráról mindössze 3 órára, az eddigi 20–22 órás várakozási idő pedig 11-re csökken. A jobb időgazdálkodás eredményeként a rendszer áteresztő képessége ugyanakkor megduplázódik: a korábbi 49 helyett a jövőben (de legkésőbb 2023-ban) már 97 hajó kelhet át naponta a csatornán. Ezáltal ez lesz a leggyorsabb vízi út Ázsia és Európa között.

Az utazási idő csökkenése azonban még nem biztos, hogy tömegesen vonzza majd a hajókat. A forgalom alakulása ugyanis attól függ, mennyit kell majd fizetni az átkelésért.

A bővítés után jöhetnek a beígért hatalmas területfejlesztési beruházások. Az elképzelések szerint ugyanis a közeljövőben még további hat alagutat építenek a csatorna alatt, ezzel a Sínai-félsziget és az ország belseje közötti vasúti és közúti összeköttetést bővítenék.

Ezenkívül nemzetközi ipari, kereskedelmi és logisztikai központot is létrehoznak a régi csatorna mindkét partján. Az ipari övezetben olaj- és könnyűfém-feldolgozó üzemek, autó összeszerelő csarnokok épülnek, sőt hajó- és konténergyár is nyílik.

Az illetékesek arra is számítanak, hogy a Szuezi-csatorna kiszélesítésének és bővítésének hasznaként a közeli tengeri kikötők közül legalább fél tucat fejlesztésére is sor kerül, ami seregnyi befektetést és olyan szolgáltatásokat vonzhat, mint a szállítmány átrakása, a hajóépítés és javítás, valamint a hajóraktározás.

Ha ez még nem tűnik elég ambiciózus tervnek, Moháb Mamís altengernagy, a hatalmas építkezésért felelős Szuezi-csatorna Hatóság elnöke a múlt hétvégén bejelentette egy további – igaz, csak 9,5 kilométer hosszú, 18,5 méter mély és 250 méter széles – csatorna megépítését, Port Szaíd keleti térségében. A hatvanmillió dollár összköltségű, és hét hónaposra tervezett munkálatok megkezdését az „új Szuezi-csatorna” átadása utáni napokra ígérte.

Ezektől a változásoktól a kormány a gazdaság és a kereskedelem felpörgését, valamint egymillió új munkahely megnyitását reméli országszerte, az állástalanok aránya ugyanis 13 százalék.