2024. április 25., csütörtök

Alternatív konzerválás

A 10-es közlekedési folyosó építése során betemették egy kereszténység előtti korból származó bazilika maradványait

Miután múlt héten a 11-es közlekedési folyosó építési munkálatai miatt egy, legalább hatszáz éves tölgyfát vágtak ki, most attól hangos a sajtó, hogy 10-es közlekedési folyosón folytatott munkálatok során Bela Palanka mellett a munkagépek gyakorlatilag a földdel tettek egyelővé egy kereszténység előtti korból származó bazilikát, illetve annak maradványait. Erre az Új Párt köztársasági parlamenti képviselői hívták fel a figyelmet a parlamenti vita során.

Az állításokra reagálva Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter kifejtette: a bazilikát nem betemették, hanem konzerválták. Mihajlović a parlamenti vita során néhány fekete-fehér fényképet is bemutatott. Ezeken állítólag egyértelműen látszik, hogy a bazilikát az előírásoknak megfelelően konzerválták.

Honlapján az ÚP egy helyi polgár videofelvételét hozta nyilvánosságra, amelyen viszont azt nézheti végig bárki, hogy az úgynevezett konzerválás abból állt, hogy a bazilika részben épségben fennmaradt falait munkagépekkel lebontották, az alapokat pedig földdel, majd kődarabokkal temették be. A felvételező férfit a mérnökként bemutatkozó munkavezető azzal próbálta elkergetni, hogy tilos a munkálatok területén tartózkodnia és filmeznie. A helyi férfi erre megkérdezte, tisztában vannak-e azzal, hogy kulturális értéket temetnek be. Válaszként a munkálatok vezetője jól hallhatóan közölte: „Addig volt kulturális érték, amíg nem hozták meg a határozatot a betemetéséről.”

Zoran Živković, az ÚP elnöke a köztársasági parlamentben elmondta, hogy a niši szakemberek és illetékesek több megoldást is javasoltak a bazilika tekintetében. Ezek lehetővé tették volna a bazilika megőrzését és az autópálya építési munkálatainak folytatását.

– Felüljárót emelhettek volna a bazilika fölé, ez állítólag nem is került volna sok pénzbe. A másik megoldás az lett volna, hogy az autópálya kerülje el az épületet. Nem nagy kerülőről lett volna szó. A harmadik megoldás pedig az lett volna, hogy a bazilika maradványait átviszik Crna Rekába. Utóbbi lett volna a legköltségesebb, 250 ezer euróba került volna – taglalta Živković.

A IV. századból származó bazilika betemetése miatt Irinej pátriárka is tiltakozott már. Közleményében rámutatott, hogy a három éve feltárt bazilika a kereszténység a régióban való szakadatlan jelenlétéről tanúskodik. Egy rendkívüli értékkel bíró régészeti lelőhelyről van szó, amelynek betemetése elfogadhatatlan lenne, fogalmazott korábban közleményében a szerb pravoszláv egyház első embere.