Minden szerbiai nyugdíjas időskori juttatását növelni fogja a kormány, függetlenül a megszorító intézkedésektől – nyilatkozta tegnap Aleksandar Vučić szerbiai kormányfő, aki arról is értesítette az érintetteket, hogy az emelés jövőre várható. A nyugdíjnövelést immár hónapok óta emlegetik a kormánytagok, de ezzel kapcsolatban több hazai elemző és az ország számára hiteleket jóváhagyó Nemzetközi Valutaalap képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy nem ez lenne éppen a legokosabb lépés. Lássuk, hogyan is alakultak ezen juttatások értékei a közmúltban.
Az elmúlt öt év nyugdíjainak értékét elemezve kiderül, hogy az év első felében végrehajtott nyugdíjcsökkentés átlagban mintegy ötszázalékos értékvesztést jelent, de ehhez hozzá kell tenni, hogy tavaly a juttatások 2-vel, 2009-től idáig pedig összesen 22 százalékkal veszítettek az értékükből.
Egy átlagos szerbiai nyugdíj értéke jelenleg 193 euró (23 200 dinár), amely az európai átlag mellett nem a nagysága miatt tűnik ki. Az időskori juttatás Horvátországban átlagban 352 euró volt a legutóbbi adatok szerint, Montenegróban 273, Macedóniában 205, Bosznia és Hercegovinában 181 euró. Nyugatabbra már egészen más a helyzet. Németországban egy átlagnyugdíj 1200 euró, Franciaországban 1120, Dániában 774, Nagy-Britanniában pedig 825 euró.
A szakértők viszont úgy gondolják, hogy akkora panaszra mégse nincs ok, hiszen az időskori juttatás Szerbiában az átlagbér 51 százalékának felel meg, amely jobb, mint egyes szomszédos országokban (Boszniában 42 százalék, Horvátországban 46, Montenegróban és Macedóniában pedig csak egy hajszálnyival jobb ez az arány, 56 százalék környékén alakul). A kimutatás viszont kitér arra is, hogy az idősek számára sok esetben kedvezményesebb az egészségügyi ellátás, a tömegközlekedés és hasonló szolgáltatások.
A szakértői kimutatások arra is rámutatnak, hogy a nyugdíjak előzőleges befagyasztásával és csökkentésével a bruttó hazai össztermék (GDP) 12,6 százalékára mérséklődtek az országos nyugdíjterhek, viszont arra is figyelmeztetnek, hogy az állam költségvetés sikeres pénzügyi konszolidációja érdekében 11 százalékig kell a mércének csökkennie, ezt a célt szeretnék elérni 2017-re és 2018-ra. Tehát már ezen a ponton sem biztos, hogy indokolt az emelés.
Világviszonylatban érdekes adat, hogy a nyugdíjak finanszírozására 2015 közepén éppen Görögország különítette el a legtöbbet (a GDP 17,5 százalékát), a legkevesebbet viszont Írország (a GDP 7,3 százalékát)
Szerbiában a nyugdíjak finanszírozását tovább nehezítik a rossz foglalkoztatottsági mutatók és a lakosság elöregedése is. Mindez (és az utóbbi évtizedek „pénznyelő” kormányainak magatartása) oda vezetett, hogy az állam mára közvetlenül az államkassza bevételeiből fedezi az időskori juttatásokat, hiszen a nyugdíjalap gyakorlatilag nem is létezik, annak ellenére sem, hogy ebben az országban is olyan a nyugdíjaztatási rendszer, mint más államokban. Szerbiában is létezik kötelező és önkéntes alapon megkötött nyugdíjbiztosítás. Az utóbbinál az illetékesek egy külön számlára fizetik az ide szánt megtakarításaikat, a majdani nyugdíj pedig a befizetett összegek és a rászámolt kamat nagyságától függ majd.
