A zombori Távhőszolgáltató Művek (Energana) közel egy éve blokád alatt áll a gázszolgáltatók iránti tartozása, és tetemes kinnlevőségei miatt. A kommunális közvállalat valamivel több, mint egy éve kapott új igazgatót, akinek 55 millió dinárral sikerült csökkenteni a cég tartozását, de továbbra is óriási problémákkal küzd a vállalat. Az elhasznált gázért például 155 és fél millió dinárral tartozik. A Somborgas vállalatnak 54,5 millióval, és ennél alig néhány száz ezer dinárral kevesebb kamattal. Ugyanakkor a Srbijagas irányában ennél kisebb az adóssága, mintegy 43 millió dinár, amit közel kétmilliós kamat is terhel. Az AIK banknak 156 ezer euróval tartozik, és két éven belül még mintegy 19 millió dináros egyéb törlesztendője is van, ami összesen 175 millió dinárra rúg. A KfW banktól az új hőtelep építésére felvett, 1,35 millió eurós kölcsön fejében még jelenleg 159,5 millió dinárral tartozik. A város, mint a Hőtelep alapítója idén 52,3 millió dinárral járult hozzá a költségek törlesztéséhez, ami az igazgató szerint megfelel a városi költségvetésben az erre tervezett 70 milliós összeg arányával, viszont a városvezetés lépéseket tehetne, hogy Szerbia költségvetési tartalékából külön összeget igényeljen a közvállalat megmentésére, mert szerinte vannak olyan városok az országban, amelyek napi szinten akár 300 milliót is kapnak a tartalékokból.
Jovan Gajin: Az alapító is felelős a távfűtésért (Fotó: Fekete J. József)
– Kétségtelen, hogy valakiknek nem áll érdekében a Hőtelep fönntartása. Mivel magyarázhatnám az ugyancsak városi alapítású közvállalatok irántunk tanúsított viszonyulását? Idén márciusban per előtti fölszólítást kaptunk a Čistoća KKV-tól, mert nem fizettünk ki három számlát, 77 ezer dinár összegben. Júniusban 373 ezer dináros tartozásunkért a Vodokanal KKV kikapcsolta a vizet a Hőtelepen. De más baj is van, mindenekfölött a fizetésképtelenség. A gáztartozásunk kamata egy év alatt 14-ről 58 millióra emelkedett. Tekintettel, hogy bankszámláinkat zárolták, nem adhatunk váltókat és nem köthetünk szerződést a gázszolgáltatóval, amely a szerződés hiányában 50 százalékos felárat számol, így a jelenlegi 40 dinár helyet mi 60 dinárért kapjuk a gázt – panaszolja Jovan Gajin igazgató.
A másik oldalon ott vannak a kinnlevőségek. A lakossági fogyasztók közel 110 millió dinárral tartoznak. Az első 12 listavezető egyenként közel kétmillióval, de mindenképpen egymillió fölötti összeggel. Az ipari fölhasználók között a listavezető kilencmilliót meghaladó összeggel tartozik. Az adósok közt van egyebek közt a Pedagógiai Kar, a Rendőrkapitányság, és a Szabálysértési Bíróság, vagyis állami szervek.
– Nagyon bíztunk az adósságbehajtásban, de csalódtunk. A törvény szerint minden adóst minden fűtési szezonra külön kell bíróságra adnunk, a behajtóknak meg tilos egymás közt kicserélni az ügyeket, ami során egymáshoz csatolhatnák az ugyanarra a személyre vonatkozó pereket. Így nagy hatása nincsen a ténykedésüknek, noha idén már négymillió dinár illetéket kifizettünk a javukra, év végéig pedig még kétmillióra számítunk – hallottuk az igazgatótól.
Gajin azt is elmondta, hogy az új, korszerű hőtelep ugyan egyaránt működne gázra és pakurára, ám az utóbbi részleg bizonyos mulasztások miatt nem került műszaki átadásra, a szükséges beavatkozások viszont tetemes összegbe kerülnének.
– Nagy kár, mert tavaly például a pakura fele annyiba jött, mint a gáz, de mi nem használhattunk – mondta Gajin, aki kérdésünkre, hogy a zomboriak idén számíthatnak-e a távhőre, talányosan azt válaszolta, hogy ha sikerül a fölmerült problémákat megoldani, igen. Bár hozzátette, az alapítót folyamatosan tájékoztatják a Hőtelep helyzetéről, ügyeiről és lépéseiről, még egyik jelentésükre se kaptak választ.
