2024. április 18., csütörtök
ÚJ KÖNYV

A Helytörténeti Egyesület 5. Évkönyvéről

A Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület 2010 óta minden évben Évkönyvet bocsát ki. Az idei évkönyvet a május 23-án Csókán megtartott rendes évi közgyűlésen mutatták be. A kiadványt Tomik Nimród, az egyesület elnöke szerkesztette, mellette a szerkesztőbizottság tagja volt még mgr. Pastyik László, valamint Besnyi Károly. A kötet harminckét tanulmányt tartalmaz, emellett olvashatunk egy megemlékezést a közelmúltban elhunyt Szabó József újságíróról, az egyesület aktív tagjáról, valamint egy Elnöki beszámolót, amelyből az egyesület működésével kapcsolatban tudhatunk meg információkat. A tanulmányok egy jól körülhatárolt része az első világháború kitörésének centenáriumán Topolyán megtartott „Mire a levelek lehullanak...” elnevezésű konferencián elhangzott előadások nyomtatott változata. Olvashatunk Skrainka Frigyes gáztámadási mérnök háborús fényképnaplójáról, a Nagy háború egyik legvéresebb csatateréről, a Doberdói-fennsíkról származó ereklyékről, egy újonnan elkészített hadtörténeti atlaszról, és az utolsó szegedi első világháborús katona, Dombay (Diendorfer) Miksa földi maradványainak felkutatásáról és újratemetéséről. Ezenkívül helytörténészeink a háború vajdasági településekre gyakorolt hatásáról is értekeznek, a csantavéri polgárok életében történt változásokról, a bácskossuthfalvi Hősi emlékműről, valamint a harcokban részt vett felső-muzslyaiakról. Az első világháborús tematika mellett természetesen számos más, vajdasági településekhez köthető eseményről, egyesületről, kezdeményezésről is olvashatunk. A fehértemplomi régi bibliotékáktól, és az Orom határában fellelt bronzkori leletektől kezdve, Bajmok második világháborús oktatási, testnevelési és kulturális életén, valamint Kisorosz utolsó kegynőjén keresztül a Magyarkanizsai Első Asztaltársaság Alapszabályaiig, és a topolyai Régisi Szent Ferenc Keresztény Tanítás Társulatának részletes történetéig. Megismerkedhetünk Lányi Ernő zeneszerzővel, az Iparos Művelődési Egyesület névadójával, Vojnits Oszkárral, a bácskai különccel és Zimándi Pius bezdáni születésű premontrei szerzetessel. Mindezek mellett olyan átfogó munkákkal is találkozhatunk, mint például a Bánát Magyarország államrendszerébe való bevonásának kérdéséről, vagy éppen A magyar lóversenyek világa az Osztrák–Magyar Monarchiában című tanulmányokkal. A fenti nem teljes felsorolásból is kitűnik, hogy a szerzők számos témát érintettek, jártak körül, amelyek mindegyike ezer szállal kötődik környezetünkhöz, és olyan nem mindennapi csoportosulásról is tudomást szerezhetünk, mint amilyen például a bácsföldvári hegymászóké.