2021. július 26., hétfő

Erdoğan: A PKK-val nem lehet békülni

Lehetetlen továbbvinni a békefolyamatokat a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szervezettel – jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török elnök egy keddi ankarai sajtótájékoztatón. Szerinte nem lehet azokkal békülni, akik fenyegetést jelentenek „nemzeti egységünkre és testvériségünkre”. Az említett békefolyamatot 2012-ben az akkor még miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdoğan kormánya kezdeményezte a PKK-val. A cél az 1984 óta 40 ezer ember halálát okozó lázadás lezárása volt.

Rakétákkal és bombákkal felszerelt török F–16-os indul bevetésre az incirliki légi bázisról (Fotó: Beta/AP)
Rakétákkal és bombákkal felszerelt török F–16-os indul bevetésre az incirliki légi bázisról (Fotó: Beta/AP)

Törökország a múlt héten légi hadjáratot indított az Iszlám Állam (IÁ) ellen. Ankara az ENSZ-főtitkárnak küldött levelében döntését azzal indokolta, hogy a szíriai kormány nem képes, és nem is akar fellépni a szélsőséges szervezet ellen, amely Törökország biztonságát is veszélyezteti. A kampány során az IÁ állásai mellett azonban a PKK észak-iraki létesítményeit is támadták. A török hadsereg az utóbbi napokban a biztonsági erők tagjai ellen elkövetett, a szakadár mozgalomnak tulajdonított támadások miatt kezdte lőni állásaikat. Ahmet Davutoğlu kormányfő előző este fogadkozott, hogy a hadsereg fegyverletételre fogja kényszeríteni a kurd lázadókat, s addig folytatja a PKK elleni offenzívát, amíg ezt el nem érik. A PKK korábbi közlése szerint a légierő támadásaival értelmét vesztette a 2013 óta érvényben lévő tűzszünet.

Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy a PKK kurd lázadói – kihasználva, hogy Törökország harcba kezdett az IÁ-val –, „fokozták törökországi támadásaikat és terrorcselekményeiket, s ezért kell támadnunk a PKK észak-iraki állásait”.

A június 7-ei törökországi parlamenti választáson a szavazatok 13 százalékát nyerte el az ellenzéki kurd Demokratikus Néppárt (DEHAP), ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Erdoğan alapította párt, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elveszítette tizenhárom éve meglévő abszolút többségét, s így koalíciós kormányt kellene alakítania. Ezt azonban azóta sem tette meg, s a török ellenzék szerint Erdoğan ezt hátráltatja is azzal a céllal, hogy előrehozott választásokat írhasson ki az abszolút többség reményében.

Egyes kurdok szerint az államfő azért akarja újra felszítani a kurdok és a törökök közötti viszályt, hogy a DEHAP veszítsen a népszerűségéből, és a felkorbácsolt török nacionalizmus révén több szavazót nyerjen meg az AKP-nek. A török elnök többször is megvádolta a DEHAP-ot azzal, hogy kapcsolatban áll a PKK-val.

A NATO szolidáris Törökországgal

A NATO erőteljesen elítéli a törökországi terrortámadásokat. Mindenekelőtt ezt tartalmazza az a közös közlemény, amelyet kedden adott ki a NATO-tagállamok nagyköveteinek soron kívüli, török kezdeményezésre összehívott tanácskozását követően az észak-atlanti szövetség legfontosabb döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács.

„A terrorizmus közvetlen veszélyt jelent a NATO-tagállamok biztonságára, a nemzetközi stabilitásra és jólétre. Ez a globális fenyegetés nem ismer sem határokat, sem nemzetiséget, sem vallást. Ezzel a kihívással a nemzetközi közösségnek közösen kell megbirkóznia” – áll az Észak-atlanti Tanács közleményében, amely azt is kimondja, hogy a terrorizmus minden formája és megnyilvánulása tűrhetetlen és megindokolhatatlan, valamint, hogy a szövetség biztonsága oszthatatlan, és a NATO erőteljesen szolidáris Törökországgal.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára kiemelte, minden tagállam részt vesz az Iszlám Állam (IÁ) ellen meghirdetett globális koalícióban, a szervezet pedig támogatja Afganisztánt, Irakot és Jordániát a terrorizmus elleni harcban.