Szerbiában évente mintegy egymillió bírósági tárgyalást halasztanak el különféle okokra hivatkozva, s emiatt a szerbiai igazságügy a leglassabb Európában. Számos oka lehet, amiért a tárgyalás elhalasztására sor kerül, például a vádlott nyaral, vagy éppen a tárgyalás napján egészségügyi problémákkal küzd, miközben munkahelyén mindig megjelenik, az ügyvéd forgalmi dugóba kerül, ezért nem tud időben megérkezni a bíróságra vagy az ügyész felmentését kérik. Ez csak néhány ok azok közül, amelyek miatt halasztásra kerül sor, s a következő tárgyalásig akár hónapok múlhatnak el, sőt, sokszor a vádlott legnagyobb örömére az ügy időközben egyszerűen elévül.
Több bírósági per már évek óta húzódik, így nyolc év után még mindig nem történt előrelépés az Indeks-botrányban, amelyben vizsgaosztályzatokkal való visszaéléssel vádolnak néhány professzort, harmadik alkalommal halasztották el a másodfokú ítélet meghozatalát Stanko Subotić ügyében, akit szervezett cigarettacsempészéssel vádolnak, ez az ügy például októberben el is évül, és közel hét éve nem nyújtották be a bizonyítékokat az újvidéki antifasiszta sétában résztvevők támadóinak perében. Ez csak néhány azon bírósági ügyek sorában, amelyekre évek óta nem tudnak pontot tenni.
Egy másik módja, hogy minél tovább halogassák az ítélet meghozatalát, nem más, mint hogy a vádlott nem veszi át a bírósági idézést. Ebben az esetben ugyanis a posta az idézést visszaküldi a bíróságnak, azzal a magyarázattal, hogy a címzett kézbesítéskor nem tartózkodott otthon, és amikor a vádlott második alkalommal sem jelenik meg a bíróságon, akkor van csak lehetőség kérni az előállítását. A nagyobb tárgyalások esetében ezt meg kell szorozni a vádlottak számával is.
Dragan Palibrk ügyvéd szerint a tárgyalások lefolytatását fel lehetne gyorsítani, azonban ez sok pénzt igényel és természetesen megfelelő erőforrást is.
– A legkönnyebb megszabni a bírósági ítélet meghozatalának határidejét, azonban ahhoz, hogy az állam ezt tiszteletben tarthassa, rendelkeznie kell a megfelelő logisztikával, elegendő számú bíróval, ügyésszel, technikai felszereléssel – mutatott rá az ügyvéd.
Goran Ilić ügyész, az Ügyészek Egyesületének elnöke szerint nem a törvénykezés, sokkal inkább a szervezés terén kellene többet tenni, s a múltban is több alkalommal felvetődött, hogy külön állami ügynökségeknek kellene az idézések eljuttatásával foglalkozni.
Habár az ellentétes oldalt képviselik, az ügyész és az ügyvéd is egy véleményen vannak, Palibrk szerint ha a legsúlyosabb bűncselekmények, például gyilkosság esetében kell ítéletet hozni, csak az számít, milyen ítélet születik, s nem az, hogy mikor, s Ilić is hasonlóan vélekedik, amikor arról beszél, a leggyorsabb rendkívüli tárgyalást tartani, azonban az igazságszolgáltatásnak nem ez a lényege. Annyi azonban bizonyos, az Európa Tanács új, őszi jelentése szerint a szerbiai bíróságok a leglassabbak között szerepelnek.
